2010. július 3., szombat

Ezt a rúzst nem kened a szádra

Ja, a múlt vasárnapról még nem is meséltem. Az indulást két incidens késleltette: Egyrészt pinceszintig zuhant a vérnyomásom, kénytelen voltam rászédülni az ágyra és megadóan pihegni (vemhesen utálom ezt az időjárást, mondtam már?), másrészt a gmail ördöge akkortájt köpte ki Bébetűs sógor egy hónappal korábban elküldött ajándéklistáját, addig kallódott valahol A Gmail Univerzumban. A levél megnyitása után kiderült, Bébetűs sógort is aznap köszöntjük, ergo indulás előtt tizenöt perccel kissé zaklatottan néztünk egymásra, ő, aki férfim meg én, infó hiányában hangyafasznyi ajándékunk sem volt Bébetűs sógor születésnapjára és névnapjára. Remek. Átböngésztem a ajándéklistát és sajnálkozva megállapítottam, hogy nem szerepel rajta sem gyöngyből fűzött fülbevaló, sem háromsornyi étcsokimaradék, sem virágföld, az itthoni készletből csak ilyesmit tudtunk volna becsomagolni. A vészhelyzet rögtön felkorbácsolta a véremet, visszatért belém Az Élet, úgyhogy felpattantam az ágyról és lerongyoltunk a boltba - sajtért. Bébetűs sógor ugyanis nagyon merészen rápötyögte a listára, hogy "különleges sajt", a sógornőm pedig telefonon megerősítette, hogy igaz a hír, Bébetűs sógor különleges sajtra vágyik. Nos, úgy vélem, ha valaki ezt írja az ajándéklistájára, vállalja a következményeket. Merthogy a különleges sajt nem cheeseland trappista sajt és nem Mizo Anikó füstölt sajt, hanem minőségi, extravagáns finomság. Valami Egészen Durván Különleges Sajt. Ő, aki férfimmel vérszemet kaptunk 'úgysem mi fogjuk megenni' alapon - és találtunk ilyet. Jobb lett volna, ha olyanra bukkanunk, ami mozog és messziről szaglik, de ezzel sem voltunk elégedetlenek. Csak a pénztárnál tűnt fel az apró betűs információ, hogy rúzs érlelte. Mivaaan? Rúzs? Milyen rúzs? Sajtban nem vagyok annyira otthon (a gasztronómiai magaslat nálam egyelőre kimerül az áfonyalekvárral kísért Brie-ben, sajnos, terhesen ez is tiltólistás), ennek ellenére a Labello Classic Care és a Maybelline Watershine Lipstick Glazed Red Apple lehetőségét egyből elvetettem, ez ilyen női megérzés lehetett, hogy csak nem kenik be igazi rúzzsal a sajtot. Más tippem viszont nem maradt, egyedül a francia rouge szó motoszkált bennem. (Meg a gyerek.) Nem tudtam, mit kezdjek a vörössel-pirossal, bár az az elképzelés határozottan tetszett, hogy Bébetűs sógort piros sajttal lepjük meg. Itthon aztán csodálkozva olvastam a neten, hogy a rúzsos vöröspenészest jelent, vagyis  tulajdonképpen nem tapogatóztam rossz irányba, és "a rúzsflóra egy baktérium színtenyészet... a Brevibacterium linens tenyészet hozza létre a vörösesbarna nyálkás bevonatot. A rúzsflórával érlelt sajtoknak jellegzetesen erős, pikáns, enyhén ammóniás bukéja van." Ez alapján úgy néz ki a helyzet, hogy a sajt nemcsak vörös és nyálkás, hanem valószínűleg pisiszagú is... Legközelebb visszafogjuk magunkat sajtügyben, azt hiszem. 

Bébetűs sógortól csak annyit fogok kérdezni, hogy... megette-e a sajtot. Igen esetén minden tiszteletem az övé.

6 hozzászólás:

dorw írta...

a tesóm ilyen sajtőrült, Belgiumból hoztam neki extra ínyenc sajtot. autóval jöttünk haza télen, és Budapestig a csomagtartóban dekkkolt a csomagomban a cucc, 3 nejlon zacskóban. Üllőnél bekerült a pakk az utastérbe, aztán Monornál vissza a csomagtartóba. leírhatatlanul bűzös volt. akkor értettük meg, mit jelenet a "csípi a szememet a szag" kifejezés. :D

Macsek írta...

Az a helyzet, hogy bűnösen finomak ezek a sajtok :)) és a brie-sajtok is penészkultúrában érleltek :)) remélem ez utóbbi nfó nem vette el a kedved.. :)

csibike írta...

Macsek: Nem a penésszel van bajom, az erőteljes színű-szagú, extrém külsejű sajtokkal nem szimpatizálok :)

dorw: Az ilyen sajthoz minimum gázálarcot kellene mellékelni :)

Csigamami írta...

Meg fogja enni... en is sajtmäniäs vagyok, de pl apukäm extra, s ha valaki ilyet ker, akkoris megeszi ha mozog... s közben a csaläd pl mär az udvaron öklendezik. puszta tapasztalat :o)

dorw írta...

egyébként én bizony időnként elcsábulok, és nyugodt szívvel tömök magamba egy guriga camambert vagy diós brie-t. no nem minden nap, de havonta, két havonta egyszer biztosan. ennyitől kutyabaja se lett egyikünknek sem. :)
(Belgiumban a kismamák minden gond nélkül eszik a különféle penészes sajtokat. az ettől való tiltás szerintem már megint egy földrajzi területre jellemző rigolya, mint pl. a mivel kezdjük a hozzátáplását.)

csibike írta...

dorw: Nem tudom, mi alapján paráztatják itthon a kismamákat. Bennem rögzült, hogy nem szabad és azóta nem is kívánom, ez ilyen belső gát, sajnos. Már van egy listám, miből fogok enni-inni szülés/szoptatás után :)

Csigamami: Akinek ez az extrém sport... Jövő héten találkozunk, majd rákérdezek :)