2010. szeptember 17., péntek

Kával kezdődik és öszönömmel folytatódik

Azt el kell mondanom, hogy borzasztóan meghatódtam a leveleken és a kommenteken. Kérem szépen, a meghatódás úgy nézett ki, hogy olvasás közben vigyorogtam, a könnyem meg belefolyt a számba. Megilletődős meghatódás volt, lúdbőröm is lett, pedig csirke vagyok. Megálmodtam a szokásos kicsit, amiből aztán valami óriási kerekedett. Érzelmileg teljesen felfokozódtam vagy mi. Nem készültem fel a levéláradatra (még ma is jöttek!) és arra sem, hogy ilyenek lesztek. Ilyen végtelenül kedvesek, ilyen végtelenül őszinték. És ez szerintem nagyon bátor dolog. Nem vagyok egy nagy levélíró májszterin, a gyors válasszal akadnak gondjaim, de előbb-utóbb mindenkinek írni fogok még az idén. Felejthetetlen szülinapi ajándékokat kaptam tőletek, köszönöm. 

3 hozzászólás:

sedina írta...

Szívesen az elkövetkező években is. H-S. Edina

Lepkevár írta...

:)

Az enyémet légyszi legkésőbb november végéig, mert utána rövid úton okafogyottá válik a dolog. :)

csibike írta...

Nagyon felcsigáztál :)