2010. november 21., vasárnap

Megint olvasok, nahát

Valószínűleg megrepedt a gondolkodásomra telepedett hormonalapú szűkítő, különben mi mással lehetne magyarázni, hogy két olvasásmentes hónap után újra kívánom a könyveket. Meglepődtem, komolyan. A magatartásomban semmi nem utalt arra nekem, hogy a közeljövőben például a gyerekoltásokról szóló tájékoztató anyagokon kívül mást is fogok olvasni, ráadásul remekül megtévesztettem magamat azzal, hogy a múlt héten vagy mikor megvettem valamelyik női magazint, amibe végül csak belelapoztam. Téli divatszínek? Bahhh, kit érdekel most olyan bohóság, mint ruha, cipő, táska, koncentrálj inkább a jövő egyik állandóan éhes és rendkívül cuki reménységére, így a beszűkült anyai gondolkodásom, én meg félretettem a női magazint. Majd magamhoz engedem a világot, majd. A váratlan fordulatot Sarasvati egyik kölcsönkönyve hozta meg. A hordozókendőn kívül négy darab könyvet hagyott nálam, gondoltam, pár hónapig biztos nincs szüksége rájuk, előbb úgysem lesz időm / energiám / agyam / kedvem olvasni. Tévedtem. Az Ölelj át! anyakönyv (a többi is az) és tetszett, egy másik bejegyzésben elmesélem, miért. Az olvasási körülményeim persze jelentősen megváltoztak, a 'ledőlök az ágyra és órákra belemerülök a könyvbe' típusú szórakozás a múlt szerves része, a jelenben megoldhatatlan. Tudtad, hogy hatvan perc alatt rengeteget lehet aludni? Két-három oldalt haladtam egyszerre, vagy csak pár sort, ha a gyerek úgy döntött, mégsem alszik, inkább játsszunk valamit. Tíz-tizenöt perc, ennyit csíptem le innen-onnan. Olvastam az alvásidőm elején, olvastam a reggelinél, olvastam a vécén, olvastam szoptatás közben, olvastam a gyereket ringatva. És kimondottan jólesett. Teljesen belelkesedtem, hogy vége a két szűk hónapnak, és annyira elkapott az olvashatnék, hogy olyat tettem, amit tavasz óta nem: elrohantam a könyvesboltba és könyvet vettem. Kettőt. Azért nem könyvtár, mert Fulghum két kötetét szorítottam magamhoz, ő meg olyan könyveket ír, hogy azokat muszáj birtokolni. A könyvvásárlási tilalom megszegését azzal indokoltam a lelkiismeretemből és az anyai gondolkodásomból álló kétszemélyes bíróság előtt, hogy tetszik tudni, már másfél hónapja tök ügyes anyja vagyok a gyereknek, én ezeket a könyveket megérdemlem, kérem szépen.       

8 hozzászólás:

Csigamami írta...

:o)
sajnos az én olvasási mizériám, egyelőre a tankönyvekre terjed ki (2-án, 3-án vizsgázok, egy kis mentális drukk nem árt ;o), ha csak egy fél pillanatra is gondolnál rá, mosolyogva mennék vizsgázni ), pedig megjelent a Vámos Miklós ÚJ KÖTETE, anyukám már szemérmetlenül kitette a kredencre, hogy Ő már megvette ám és szerintem a sikeres vizsgáért fogom ééén kapni :o))) (nyál csordogálás /helyett Niagara vízesés.../ NYüssssz)

dorw írta...

még mindig azt mondom, hogy mázlista vagy. :)

azért én is találtam időt az olvasásra: a belső udvaron ezerrel tologatom a babakocsit (némi testmozgás, ugye), abban jó esetben szunyál a gyerek (ez mindenkinek jó) és közben olvasok. ha nincs szerencsém csak fél órám van, ha mázlista vagyok (és nem fagyok halálra) akkor 2. :P

Macsek írta...

Fulghum az ezerörök kedvenc és kéretik elárulni azon kincsesbánya pontos koordinátáit, ahol vásárolni lehet belőlük! Hátha nem az a kettő, ami nekem is megvan!

Majmóca írta...

Fulghum? Hm! És tőle mit? Én is imádom a pasit! :-))

Pocak írta...

Fulghum is csúcs, De Andi könyve is ;) Mert megérdemled :P

Unknown írta...

és megint felizgattál :D Már jó pár könyvet olvastam azok közül, amik Neked tetszettek és meg kellett állapítanom, hogy nagyon hasonló az ízlésünk "a Könyv-tér"en :D
Szégyengyalázat Fulghum-tól még semmit sem olvastam, de majd most! :)

csibike írta...

Nekem ezek vannak meg:
Mi a csuda? / Alexandra
Már lángolt, amikor ráfeküdtem / Libri
Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes / Libri

Fulghum zseniális :)

Unknown írta...

Tényleg Zseniális! Már az óvodában...-t kezdtem olvasni most.. már az első két oldal után belezúgtam :D
A felsoroltakon kívül még A harmadik kívánság -ot szereztem be.:)