Elfáradtam az utóbbi két hétben, nagyon elfáradtam, olyan nagyon elfáradtam, hogy pénteken legszívesebben sírva feküdtem volna a konyhakövön (épp epres-cseresznyés teához forraltam vizet, adta magát, hogy a konyhában drámázzak), a jelenettől azonban visszatartott az, hogy
1. nem vagyok drámai alkat,
2. a héten nem bírtam erőt gyűjteni a takarításhoz és nem akartam, hogy az önsajnálat hevében a morzsás-porcicás konyhakőre simuljon az arcom,
3. még nem forrt fel a víz,
4. hülyeségnek tűnt, hogy a konyhában fetrengjek, ha tulajdonképpen az ágyba is bekúszhatok.
Ha szépen megkérem az anyaénemet, biztos ír pár szót a másik blogomba a kimerülés részleteiről, itt és most annyi, hogy az alvásidőm ötven-hatvan százalékában csinálok minden olyan dolgot, ami nem anyaság és házimunka, napi négy-öt óra alvás viszont nem elég ehhez a mi energiabomba gyerekünkhöz, aki annyit zabál belőlem, mint egy ló (és most ne póniméretre gondoljanak a t. olvasók) és akinek a lefoglalásához focicsapatnyi kistestvér kellene. Ez nem panasz, ó, egyáltalán nem, csak hát nem vagyok terminátor, úgy néz ki, és ha a fáradtságtól összecsúsznak a szemeim meg hányni akarok, akkor aludni kell, akkor nincs könyv, nincs ékszer, nincs levél, nincs blog, nincs társasági élet, nincs semmi - alvás van, hogy a gyereknek jó legyen, mert az mindennél fontosabb. Azért zártam be a blogot, hogy ne kellesse magát előttem ezekben a nehéz időkben, mert ha nyitva, nem tudom megállni, hogy legalább a fiamról ne írjak néhány sort... aztán még néhányat... és még néhányat... és ide is pár szót, szóval, önvédelemből történt a zárás, amíg valamennyire kialszom magamat. Ő, aki férfim parancsba kapta, hogy hiába könyörgök szívhez szólóan, ne adjon húsz centinél hosszabb damilt / cérnát a gyöngyökhöz (napi adag), illetve legyen kegyetlen és egy oldal elolvasása után dugja el az éppen aktuális könyvemet. Néha muszáj szigorúnak lennem csibikéhez, mert hajlamos a szuperanyuskodásra, nem kíméli magát, egyszerre akar mindent a kis hülye.
A blogspottal az a baj, hogy nincs blogszünet opció (indoklási lehetőséggel, teszem azt), helyette itt ez a csak-meghívottak-olvashatják izé, én meg arra eszmélek, hogy jönnek az aggódó telefonok / sms-ek, hogy mi történt? baj van? minden rendben?, aztán az előbb láttam a postát, rengetegen írtatok a meghívó miatt is. Gondoltam, kiveszek pár nap blogszabit, amíg rendezem az alváshiány témát és összetákolom magamat, de nem működik, mert Andrist is nagyon hiányoljátok. Senkit nem akartam megijeszteni, b-o-c-s-á-n-a-t. Még mindig fáradt vagyok, úgyhogy majd megkérem ő, aki férfimet, törje el a kezemet (az ujjaimat egyesével, hogy biztosra menjünk), így nem kell blogot zárni. Bár talán az is elég lesz, ha pusztán netteleníti a lakást.
P.S.: Ha egyszer tényleg bezárok, annyit tudok ígérni, hogy annak, aki rendszeres olvasónak jelentkezett, biztosan küldök meghívót. A többiek meg majd szólnak valahogy.
20 hozzászólás:
szerintem ezt a blogot hagyd nyitva és akkor mindenki tudni fogja, hogy a másikat miért zárd le ideiglenesen. :)
és aludj!!! :)
*ölel*
tulajdonképpen, huhh, nagy kő zuhan, és igazad van, ha így megy csak, akkor pihenj! Esetleg pár nappal előtte írhatnád, hogy el fogsz tűnni ;)
Csinálj egy csibike pihen blogot, amit ilyenkor beizzítasz :) Hamarosan jön a tavasz!!!
Én meg itt kérek elnézést az általam is ismert emberektől akiket zaklattam és megijesztettem, mert lehet hogy észre sem vették volna amúgy a dolgot... :P :DD
anyám, dorwval forró dróton voltunk... a frászt hozod az emberre... :)
az emilem mára akkor már nem aktuális, de a másik felére még majd válaszolsz? :):):)
Egyetértek dorw-al.
Pihenj, töltődj. Puszi. ildi
pihenj és töltődj csibike!
esetleg hatalmazd fel újra Ő, aki férfidet, hogy néha-néha szúrjon be egy "csibike feltöltődik és pihen" sort. :)
neki és a kiscápának egy egész nőre és anyukára van szükségük. mi bírjuk nélküled. (na jó, nehezen, de bírjuk! :))
Örülök, hogy nincs semmi komoly baj! (má' persze a hullafáradtság is épp elég komoly, úgy értem, nincs komolyabb :)
Én is örülök, hogy nincs nagyobb baj! Bár ez is pont elég, pont ahogy manner írta! szuper, hogy újra itt lehetek! Köszi!
Jaj, napok óta akartam írni, hogy a L.dl-ben akciós a fehérhasú béka ;) Ha nálatok nincs ilyen bolt, szívesen beszerzek neked és a mogyorósmilka lerakatba elküldöm ;) Hátha segít.
És kisütött a nap!!!!
Ez a fáradtság... Az ember, amíg nincs gyereke el sem tudja képzelni (legalábbis én), hogy az amúgy tök energia bomba, aki korábban 3-4 óra alvással is képes volt 20 órát maximumon pörögni, hogy az majd ha lesz egy gyereke, még a tartalék raktárokat is képes fél nap alatt mínuszra igazítani.... Hogy este fél 7kor gyakorlatilag nem lát a fáradságtól, hogy, amikor megérkezik a bolt elé ül az autóban néz ki a fejéből a gyerek üvölt hátul, mert értelemszerűen ő már rég kiszállt volna és azon tűnődik közben, hogy: ÖÖ, mióta is ülök itt? Istenem! Remélem nem fél órája... bár annak tűnik, de ténylegesen mondjuk volt 20 másodperc... Nem értem a 2-3 gyerekes anyukákat sem, hogy hogy tudnak annyira pörögni, pedig biztosan nem egyszerűbb, mint 1, de az igen aktív gyerekkel...
Ráadásul a bolygók sem álhhatnak túl jól.
Ipp ilyen fázisban vagyok én is Csibe. Nem vagy egyedül. Robert az olvasást kérdést valami biztosítékkel oldotta meg, így fönt a fürdőn kívül sehol nincs villany... Nem tudom hol lehet visszavarázsolni, így olvasni esélyem sincsen. Mert mindig csak még azt az egy oldalt olvastam el...
Szóval a lényeg, pihenj mi örülünk, hogy vagy.
Nem írtam aggódós ímélt, mert tudtam, hogy úgyis hallatsz valamilyen formában magadról.
Egy posztot írtam a blogomban az érdeklődőknek.
Kedves Csibike!
Reg olvasom a blogod,de mindig csak csendben hallgatoztam.Tegnap megremultem,hogy nem tudlak elerni.Igy most hamar bejelentkeztem "kovetonek",nehogy lemaradjak Sir Andrew-rol es a tobbiekrol:).Koszi es udvozollek, szeretettel,
Eniko
Én is nagyon örülök neked, úgy megijedtem a zárástól! A kiküldhető meghívók száma limitálva van, még a rendszeres olvasóid felének sem tudnál küldeni, javaslom, hogy inkább ne zárj be!! (((-:
Anikó
Pufffffffffffffffffff
Ez most a Nagy Kő volt a szívemről.
Nekem is jó nagy kő esett le a szivemről!
Kicsit megijedtem,hogy vmi baj van és én nem tudok róla,ergo nem tudok segíteni.....
Egyetértek Pocakkal,csinálj egy "csibike pihen és regenerálódik" posztot,limitáld mondjuk 3 napba-mer'ennyit talán kibírunk nélküled és Sir Andrew nélkül!
Képzeljétek el, hogy olyan szinten fáradt voltam, hogy amikor bezártam a blogokat, eszembe sem jutott, hogy engem bárki is keresni fog :) Teljesen agyhalott voltam.
Köszönöm itt is, hogy ilyenek vagytok :)
Anikó: Tényleg? Jó, akkor majd máshogy oldom meg :)
Pocak: Aranyos vagy, de a Sir gyomra egyelőre nem szereti, ha fehérhasú zöldbékát fogyasztok :)
Elf: Ühüm, igyekszem :)
Oh, bocsánat. Azért remélem nem utálsz, hogy eszedbe juttattam... :) :P
Mindig olvaslak, mindig! Igaz csak csendben és ritkán hallatom a hangom nálad, de a blogod szerves része a mindennapjaimnak! Ezért én is megijedtem és nagyon hiányoztál, most meg borzasztó boldog vagyok és KÖSZÖNÖM, hogy vagy! :)
B. mint balatonijány
mert mert csak úgy
http://csiga-mama.freeblog.hu/files/kid32%5B1%5D.jpg
Nina
Jajdecuki vagy, de most màr megnyugodtam, hogy nem bàntottalak meg semmivel..:D Màr arra is gondoltam, hogy valaki megint csùnyàn bezaklatott tèged, ès leredukàltad az olvasòid szàmàt, èn tulajdonkèppen mèg elèg ùj olvasòd vagyok, talàn engem is kizàrtàl..brùhùhùhù..:(
Jòpofa vagy, ahogy sziogrù vagy sajàt magadhoz, nahàt! :))De az alvàs tènyleg fontos, ha nem akarod, hogy Andrisnak zombie anyukàja legyen, ugye, hogy nem.Valahogy èsszerùen be kellene osztanod az òràid, hogy mindenre jusson idò..fontossàgi sorrend, mittomèn.A nagyik nem segìtenek be nèha?
Majdnem szívgörcsöt okoztál:P
Szeri: Nem akartam :)
Edit: Nagyon szigorú tudok lenni önmagamhoz :) Felőlem az szól be, aki akar, más ostobasága miatt soha nem zárnék blogot. Majd akkor lesz szezámzárulj, ha már nem esik jól az írás.
Beosztom az időmet - és mindent belepakolok, hogy mindenre jusson, ezért vagyok fáradt mostanában. Nem, a nagyik nem segítenek. Nem akartam, hülyén venné ki magát, ha beállnának mosogatni. Inkább legyenek az unokával.
Nina: Köszönöm :)
B. mint balatonijány: Van élet nélkülem is, ez ezer százalék :)
Pocak: Sok mindenről le kell mondanom, béka ide vagy oda. Dehogy utállak :)
Megjegyzés küldése