2012. január 23., hétfő

A szerelem hullámhosszán

A gyerekszobában játszó két fiúra vetettem egy gyors pillantást, miközben a kezemben fogott késsel befejeztem az aktuális hámozó mozdulatot. Lenéztem, hogy hol vágjam meg újra a krumplit - és ez a krumplihéjba nyesett szív nézett vissza rám. Így vaktában egy szobrász sem alkothatott volna szebbet. 

Mától szólítsatok Michelangelának. 

7 megjegyzés:

  1. nagyon jó lett :-)))

    VálaszTörlés
  2. Lublin: Direkt biztos nem tudtam volna ilyet vágni :)

    JesszumPepi: Jaja :)

    VálaszTörlés
  3. amúgy nem vagy semmi , recés késsel tolod :o)sztem ha én recés késsel toltam volna, akkor abból krumpli sem marad :o)
    azt úzeni a jelszó ellenorzo, hogy don safari :o)

    VálaszTörlés
  4. Anyu és az anyukája legutóbb arra tett megjegyzést, hogy m-e-k-k-o-r-a- késsel pucolom a krumplit. (Semmi extra, hagyományos méret.)Egyszer írok majd egy posztot a krumplipucolással kapcsolatos beidegződésekről :)

    VálaszTörlés