Gyere csak, mutatok valamit, szólt ki mosolygós hangon ő, aki férfim a fürdőszobából, én meg szedtem a kis csirkelábaimat, mert soha nem lehet tudni, ugyebár, mi a mutatás tárgya, kíváncsian belestem az ajtón és láttam, hogy ő, aki férfim ott áll a mosdó előtt egy szál szőrben, bal kezében a fogkeféje, jobbjában a fogkrémünk és vigyorog nagy cinkosan, és vigyorogni kezdtem én is, felrémlett a tegnap este, ezért hívott oda, a vacsoránál arról is beszélgettünk, hogy simán belebuknánk az olyan páros kérdezősdikbe, ahol egészen konkrétan fel kell sorolni a másik kedvenc ezét-azát, az elmúlt években valahogy soha nem tulajdonítottunk jelentőséget annak, hogy pl. ő, aki férfimnek mi a kedvenc könyve, nekem meg mi a kedvenc filmem, mert nekünk ez ebben a formában nem fontos, nem ettől izzó és mély és bensőséges és harmonikus a kapcsolatunk, nem ettől ismerjük egymást zsigeri szinten, aztán szóba került a Zöldkártya c. film is, amiben a hatóságok vizslatása miatt a műházas Andie MacDowellnek és Gérard Depardieu-nek egymás fürdőszobai szokásait is be kell biflázniuk, például, és kiderült, hogy egyáltalán nem tudjuk, hogy mos fogat a másikunk, erre ő, aki férfim ma behívott a fürdőszobába és egy szál szőrben, a mosdó előtt állva a sörte aljára nyomta a fogkrémes tubus száját és húzott egy csíkott a fogkefe fejére, egészen a végéig, csak azért, hogy tudd, vigyorogta. Gondoltam, ha már ő, aki férfim így, akkor én is így és elárulom neki A Fogmosási Szokásomat, nagy lendülettel megragadtam a fogkefémet és a fogkrémünket és épp belemerültem volna a 'na, akkor most demonstrálom, hogy mosok fogat' c. jelenetbe, amikor rádöbbentem, hogy hoppá, ilyen direkten képtelen vagyok bemutatni, ha tudatosan ki akarom kockázni a fogmosás részleteit, gőzöm sincs, a jó kezemben van-é a fogkefém vagy inkább mégsem, meg azon is hiába filóztam, hogy a sörtére fentről lefelé vagy lentről felfelé nyomom-é a csíkot, annyira automata bennem a mozdulat, hogy én sem ismerem A Fogmosási Szokásomat - még saját magam előtt is rejtély vagyok, hahh. Majd egy óvatlan pillanatban jól kifigyelem a fogmosó énemet.
2009. október 10., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 hozzászólás:
Nagyon tetszetős ez az új hely itten.Most jól el is olvasom amiről lemaradtam. Hiányoztál ám!!Csak már nem mertem mégegy levélkét küldeni,gondoltam nem zaklatlak
Jó újra itt nálad!! :)
Pussz
babka
No speciel a fogmosási szokását nagyon jól ismerem, mert ugyanúgy a zuhanyzás közben mos fogat mint én, és ezen már a legelején jót röhögtünk.. :D
pipacs: Oké, az úgy valamivel egyszerűbb :)
Babka: Te is nekem :) Ma nem tudtam nálad kommentelni, nem hagyott a rendszer...
Lassan összeszedem magam és írok, csak nem olyan könnyű. Puszillak :)
Ez tényleg hihetetlen,de tényleg annyira automatikus a dolog nálam is,hogy valamelyik nap véletlenül a másik kezembe került a fogkefe,mint amelyikben szokott lenni.És csak álltam ott,és bénáztam,és nem tudtam,hogy nyomjam a fogkrémet,és hihetetlen béna voltam.És egyszerűen nem hittem el,hogy nem jut eszembe,ezt hogy is szoktam csinálni :)
Az a lényeg, hogy láthatom, hogy jól vagy!:)
Gondolom azért még idő kell sokmindenhez, akarom írni tudom, hogy idő kell...
Nagyölelés! :)
Megjegyzés küldése