2011. június 6., hétfő

A hajcsat

Tibi tudta, hogy hülyét csinált magából a lány előtt. Aznap délelőtt csupa nyugdíjas néni vásárolt nála, csirkeszárnyat vagy farhátat kértek a macskáknak, néhány nyakat és májat a levesbe. Tibi udvarolgatott nekik csomagolás közben, ahogy az új hentes csóka a csarnok végében, a Laci hallotta, milyen kedves a vevőkhöz. Tibi megvetően horkantott. Bármikor mond olyan cifrát az öregasszonyoknak, mint az a szarjancsi, aki már rögtön az első nap alájuk vágott, százötvennel kevesebbért adta a sertéscomb kilóját. 
A lány szeme fogta meg. És a mosolya. Nem vette észre rögtön, mert a Lacival épp valami hülyeségen röhögtek a kacsamellek előtt. A lány a csípős kolbászoknál állt meg, a rákötött gyereket onnan, ahol a Lacival a pultot támasztotta, nem látta, kitakarta a libatepertő. Tibinek nem jutott eszébe jó duma, hiába erőltette az agyát. Rövidzárlat. Öregszel, apukám, gondolta bosszankodva, mindjárt itt az ötven. Azért sikerült meglepnie a lányt, legalábbis Tibi ezzel hízelgett magának. Kijött a pult mögül, lesegítette róla a hátizsákját, belerakta a hetven deka csirkemellet, aztán tartotta a hátizsákot, amíg a lány a vállára vette. A szarjancsi menjen a búsba, gondolta elégedetten Tibi. Megdicsérte a lány gyerekét, mert az jó pont lehet. Nem kellett hazudnia, helyes kiskrapek lógatta a lábát a kendőben. A lány megköszönte a kedvességét és barátságosan mosolygott rá.
Két nappal később újra találkozott a lánnyal. A kacsamelleket nézte az üveg mögött. Lassan ringatta a testét, a gyerek hátát simogatta. Ő volt az egyetlen vevő a hentespult előtt, az utolsó nyugdíjas néni tíz perce ment el. Tibi beszélgetni akart vele, tetszett neki. Talán egyedül neveli a gyerekét.
- Kezitcsókolom! - köszönt rá a lányra széles mosollyal. A büfés Era szerint Tibi úgy mosolyog, mint a Nemcsák Károly. Tibi a fogát szívta, mert a büfés Era nem ért ehhez, hiába jó a segge. Borotválkozás közben direkt végigpróbálta az összes mosolyát. Egyik sem nemcsákos. Inkább dzsordzsklúnis. Tibi remélte, hogy a lány kedveli a Dzsordzsklúni mosolyát. Vagy a Nemcsákét. - Jé, ilyet még nem is láttam! - jegyezte meg Tibi. Attól tartott, ha nem elég gyors, a lány megveszi a húst és elmegy beszélgetés nélkül. Három perc az egész, ki tudja, mikor jön legközelebb. A lány kérdőn nézett rá.
- Az a virágos hajcsat... a hajában... Nagyon szép! - Tibi legszívesebben a hentespult alá süllyedt volna kínjában. A kamasz fiadnak jobb csajozós dumája van, baszki. - Abban a... hogyishívják műsorban hordtak ilyet... a csajok... A Való Világban, megvan! Na persze nem ugyanilyet... azok nagyok voltak... mint nagyanyám kredencén a művirágok... a vázában... és így iderakták a a hajukba... A magáé finom... ízléses... és piros. - Bizsuboltban vette a hajcsatot, az egyik kedvence, mondta a lány. Nem nevette ki. Tibi megkönnyebbült. Rátámaszkodott a pultra, úgy hallgatta, aztán megkérdezte a lánytól, mit szeretne. Milyen húst. 
- Három kacsamellet kérek. - Tibi komótos mozdulatokkal válogatta ki a legszebb darabokat. Itt a remek alkalom, hogy kiderítse, egyedül él-e a lány.
- Vendégek lesznek... vagy az ember eszik ennyit? - Vendégek. A lány nem mondott többet. Tibi haragudott magára, elpuskázta a lehetőséget.
- És hogy készíti el? - Tibi egyesével csomagolta a kacsamelleket. - Sütőzacskóban? - Tibi elismerően füttyentett. - Ilyen fiatal... és ilyen jól tud sütni-főzni! 
Úgy érezte, végre biztonságos terepen vannak. A főzés a hobbija. Tibi elmesélte a lánynak, mi az omlós kacsahús titka. A pácolás. Az utolsó két-három mondatot az új vásárló, a nyugdíjas néni hallotta, a lány nem. Tibit zavarta, hogy a lány nem figyelt rá, mert a gyerek mocorogni kezdett.
- Hogy csináltuk a múltkor? - kérdezte Tibi és kivette a hátizsákot a lány kezéből. A nyugdíjas néni nem érdekelte. Várjon egy kicsit, vagy menjen a szarjancsihoz, úgyis százötvennel kevesebbért adja a sertéscomb kilóját. Kipróbálja majd a pácolást, ezt mondta a lány búcsúzóul, és megköszönte a segítségét. Ő meg a sütőzacskót, vágta rá Tibi. A lány egyszer sem nézett hátra. Tibi csalódottan ment vissza a pult mögé. Virágos hajcsat? De nagy barom vagy, öregem!

0 hozzászólás: