2011. augusztus 30., kedd

100 pont, avagy ehhh, fééérfi!

csibike (elgondolkodva): ... és szerintem le tudnám írni száz pontban, hogy miért szeretlek.

ő, aki férfim (csipkelődve): Én százat nem... Talán csak tízet? Vagy csak hármat? De lehet, hogy csak egyet?

csibike (vigyorogva): De nem ér azt írni, hogy 'csak'.

ő, aki férfim (vigyorogva):  Ez női válasz, ilyet akkor mondanék, ha átoperálnának nővé... Majd felsorolok száz szeretkezést.

2011. augusztus 29., hétfő

Re

Kínosnak éreztem volna, ha ő, aki férfimnek kell ide bepötyögnie, hogy azért nem én nyitom meg a kommentboxot és örökítem meg a Nagy Nyaralást, mert a sokmagos kenyér szeletelése közben lesérültem: szemen talált egy vadászrepülőgépet megszégyenítő gyorsasággal suhanó tökmag.

Jól vagyok, és a tökmag lenyomata már nem látszik a szemhéjamon.

2011. augusztus 7., vasárnap

Csendben leszek kicsit

Durván egy hónapig, mert mindjárt belevágunk a szokásos Nagy Nyaralásunkba, és nem biztos, hogy ő, aki férfim és ő, aki fiam (meg néha mások) társaságában, illetve hekkes, lángosos, palacsintás, sültkolbászos, vattacukros, főttkukoricás kézzel nyomkodni tudom/akarom a billentyűket a füredi strandon. Ádijosz, pajtások.

2011. augusztus 5., péntek

Nem vagyok formában

Nem néztem az órámra (nem véletlenül, nincs olyanom, és amúgy sem szoktam az időt nézegetni), így szándékoztam betoppanni a dm-be valamelyik este, a korombeli biztonsági őr azonban vigyorogva közölte, hogy hét óra múlt egy perccel, zárva a bolt, és terpeszállásban lecövekelt előttem, még a mellkasát is kidüllesztette a rém-fontos-ember-vagyok-itt-kisanyám c. pózban. Otthon biztos tükör előtt gyakorolja a düllesztést és az a nap fénypontja, amikor zsékategóriás westernfilmek párbajhőseitől ellesett tartásban pózol a bejárat előtt - örülök, hogy nem köpött a lábam elé, az egyik legkedvencebb topánom feszült a lábamon. Nem tudom, mit gondolt, hogy felbőszült pankrátorként nekirontok és a testével kell megvédenie tőlem a dm árukészletét? Összesen vagy harminc ember lézengett még a boltban/dekkolt a kasszánál, azt hittem, simán beenged. Elismerem, a köszönés után szánalmasan gyenge kísérletet tettem a bejutásra ("Berohanhatnék egy csomag pelenkáért?"), valószínűleg bögyös-faros outfitben (és mínusz tíz évvel) több esélyem lett volna, mint trikóban-farmerben, meg ha szájfényt/kotont mondok.

Attól tartok, most kezdődik az a korszak, amikor már csak a nagypapakorú biztonsági őrökre tudok hatást gyakorolni.

2011. augusztus 2., kedd

Előbb-utóbb eltörik a kezemet

Lehet, hogy
1. egy olyan autós, aki ezerrel belehajt a tócsába, és a tócsa negyede rajtam, a babakocsin és a babakocsiban ülő gyereken köt ki, én pedig feldúlt ábrázattal a tócsás orczámon elactivityzem a közömbösen elhajtó faszi visszapillantótükrének, hogy a) bzmg!, b) hülye vagy, bzmg!, c) vak vagy, bzmg!;
2. egy olyan nő, aki hiába realizál engem és a babakocsit, mégis kivág elém a boltban, és a minden földi jóval, de főleg lendülettel teli kosarát a gyerek fejétől öt centire állítom meg, és a nő homloka helyett a sajátomat ütögetem látványosan, hogy megsejtse, mit gondolok róla, de azért az egyértelműség kedvéért odamorrantom neki, hogy 1.a), 1.b) és 1.c);
3. egy olyan fogyókúrázó olvasó, aki hónapok óta megtagadja magától az édességet, és olyanokat lát a blogomban, hogy pölö a hétvégén egyedül, mindenféle segítség nélkül elkészítettem életem első tiramisuját és le is nyomtam az egész tál 'urvafinom tiramisut úgy, hogy a két tiramisus nap alatt egy kilót fogytam (titkos féreg foga rág?).

Ha esetleg senki nem töri el a kezemet, sanszos a tiramisumérgezés. (Nem mondtátok, hogy ez ilyen egyszerű cucc.)