2012. március 5., hétfő

Edit megfenyegetett

Egyik blogomban sem akartam posztot írni arról, hogyan becsmérel és próbál kioktatni engem anyaságból egy beteg lelkű, Olaszországban élő, kétgyerekes negyvenes nő, mert nincs jelentősége, kommentben elég nagy baromságokat fogalmazott meg, elhalt néhány agysejtem, mire elolvastam őket, viszont épp bejegyzést kanyarítottam ide, amikor megérkezett tőle ez a levél, olvassátok (kattintsatok a képre nagyítóvadászat helyett):


Most az történt, hogy ezen a gyerekblogomba írt poszton durrant el a sokévnyi háztartásbeliségben megfáradt agya, és úgy gondolta, itt az ideje, hogy jól megmondja, mennyire szar anya vagyok. Mert ezt ő, az anyaistennő tökéletesen látja. Van, akinek két saját gyerek elég az észosztáshoz, azt hiszi, már mindent tud a gyereknevelésről és belepofázhat mások életébe, és kizárólag neki lehet igaza. Nekem nem lehet saját gyereknevelési elvem, de ha mégis van, az szar. Szerinte. Szerintem nem, nekem tetszik, a gyerekeim apjának tetszik, ráadásul együtt találtuk ki. Ehhez jön még az, hogy szó nélkül el kellene fogadnom, ha valaki az enyémtől ellentétes véleményt képvisel, mert mit képzelek magamról, hogy önálló véleményem van, biztos nem bírom a kritikát, sőt, ne is reagáljak az engem fikázó kommentekre.  
Edit korábban rendszeres olvasó volt, itt is kommentelt, meg a másik blogomban is, aztán valamikor leiratkozott, gőzöm sincs, mikor, nem is fontos. A kommentjei alapján volt egy olyan sejtésem, hogy nem egy szimplán erre tévedt, unatkozó xy köpködi ki magából a sérelmeit, ismerősnek tűnt a mondatszerkesztése ésatöbbi, a statban meg láttam, hogy pontosan honnan ír. Rögtön tudtam, ki ő. (Aki nyilvános, stattal ellátott blogba kommentel, az vállalja a felelősséget, ugye, Edit, még hackerkedni sem kell. Hízelgő, hogy kinézed belőlem.) Lecsekkoltam a rendszeres olvasókat is, hogy biztos legyek a dolgomban. Ja, anno ilyen kis behízelgő levélkével nyitott rám:


Naivan azt hiszem, ha megpróbálok a saját álláspontomra rávilágítani az engem becsmérlőnek, talán elgondolkodik rajta. Edit csak a saját csontját rágta kommentről kommentre, a legutolsót már olvasatlanul töröltem ki, mert aki ennyire veszettül ragaszkodik egy számára idegen blogger kiosztásához, az beteg. Hadd éljek már úgy, ahogy akarok. Miért kellene nekem bárki előtt fejet hajtanom, ha szilárdan hiszek valamiben? Főleg úgy, ha hülyeségnem tartom mindazt, amit mond és csak nagyvonalúságomban nem törlöm ki a kommentjeit? Kértem bárkitől is tanácsot azzal kapcsolatban, hogyan szervezzem az életemet, hogyan gondozzam a párkapcsolatomat, hogyan neveljem a gyerekemet? Nem, nem kértem. Köszönöm, így jó az életünk, ahogy van, ha segítségre szorulunk, szólok, megígérem. Soha az életben nem állítottam, hogy mindent tökéletesen csinálok, soha az életben nem mondtam, hogy az én módszereim a legkiválóbbak, soha az életben nem próbáltam senkit sem meggyőzni arról, hogy úgy nevelje a gyerekét, ahogy én. A párommal együtt tesszük a dolgunkat. Ha ez valakinek szimpatikus, örülünk, nagyon jó embereket ismertünk meg a közös nevezőnek köszönhetően. Ha valakit irritál akár a személyiségem, akár az életem, akár bármi más velem kapcsolatban... hát... finoman szeretném megfogalmazni: nem érdekel. Nem kötelességem, hogy szeressek olyan embereket, akik engem nem szeretnek. Jogom van ellentmondani nekik akár szóban, akár írásban. Jogom van saját véleményt formálni. Jogom van úgy élni, ahogy akarok. Én nem baszogatok senkit, miért kellene eltűrnöm, ha engem baszogatnak? Az intelligens kritikát szeretem. A frusztráltságból, kisebbségi komplexusból eredő kioktatás mulatságos. 
Talán három éve olvasok anyablogokat. Többször olvastam olyasmit, amivel nem értettem egyet, de soha nem osztottam ki senkit a gyereknevelési elvei miatt. Hogy miért nem? Mert nem az én dolgom. Nem az én életem, nem az én gyerekem, ergo olyan szinten, hogy okoskodva beledumáljak, nincs közöm hozzá. Tanácsot, véleményt, tapasztalatot szoktam írni kommentben, ha kényes a téma, akkor röviden, óvatosan fogalmazva. Hosszabban privát levélben, de ott is megválogatom a szavaimat.  
Amit Editnél durvának tartok: Amíg a szíve csücske voltam, addig névvel, profillal felvállalta magát, tündibündi kommenteket írt. Mihelyt fikázni kellett, sunyi módon névtelenül tette, abban a hiszemben, hogy nem tudom, ki ő. Ez nálam kimeríti a gerinctelenség fogalmát. 
És hogy miért fenyegetett meg Olaszhonban vagy valami elcsépelt olasz sorozatból magára szedett maffiás stílusban? Az egyik kommentben beírtam a nevét. Hogy lássa, van neki olyan. Erre kreált egy mélcímet és onnan küldte nekem a fenti, igen bájos hangvételű fenyegető levelet. 
Edit, szánalmasnak tartalak és végtelenül sajnállak. Ha a saját állításod szerint szuper az életed, mert te vagy a  szuperanya, a férjed szuperapa, a családod meg szupercsalád, akkor foglalkozz velük, ilyen idill közepette nem illik habzó szájjal kismillió kommentet írni egy olyan bloggerhez, akihez semmi közöd, akit nem is ismersz. Éld a szuperéletedet, kisanya.

19 hozzászólás:

JuditAu írta...

Az egyetlen hibat ott kovetted el, hogy egy egesz posztot szenteltel ennek. :)
Ha reakcio nelkul kitorlod az ilyen es hozza hasonlo hozzaszolasait, akkor egy ido utan elunja, nincs reakcio, nincs ertelme potyogni.
Te ennel sokkal ertelmesebb vagy, ne sullyedj le az O szintjere, le fog gyozni a rutinjaval! ;)
(Az hogy masok mit gondolnak Rolad, az az O problemajuk, nem a Tied!)

Vera írta...

Pont ezt akartam írni, hogy kár összerondítani ezzel a blogot. Persze ő már összerondította. Azért van bőr a képén. De próbáljon csak meg pert akasztani a nyakadba, még a nevedet se tudja! :P

csibike írta...

Szerettem volna, ha ilyesmit is láttok, szórakoztató volt összedobni :) Tavaly egyébként nem posztoltam egyik fikázóról sem, mert nagylelkű vagyok. 2012-ben ez volt az első és utolsó.
Idén azt akartam megfogadni többek között, hogy kitörlöm a fikázó kommenteket, de az a nagy szívem azt mondta, hogy jár nekik is egy esély :)

Elf írta...

ez olyan, mint a hisztis gyerek: ha foglalkoznak vele, folytatja...
nem véletlen lettem zárt, elegem volt a 20 éves okosok kioktatásából, majd ők megmondják a tutit nekem...
ehh, le kell tojni az összest...

Szeri írta...

Gyerekek, ezért kár bezárni, ki kell törölni őket és nem foglalkozni velük. Olyan rövid az élet, hogy baromságokkal foglalkozzunk!!!
Csibi, mindent leírtál:)

Majmóka írta...

Csak most olvastam, micsoda történések voltak a gyerekblogodon! Ez a nő tényleg beteg és bazira felhúztam magam rajta! Jajj, még a végén engem is megtalál és kioszt amiatt,hogy merek olyan írni, hogy fáradt vagyok. Jézusom! Hát ez hihetetlen!

Királylány írta...

Eszem megáll...egyes embereknek mire nincs ideje......valamit biztosan rosszul csinálok, mert nemhogy észkiosztós kommentet nincs időm írni, de sokszor még normálisat se.

Csigamami írta...

:o) Szerintem jó, hogy írtál róla posztot, mert az ilyen megérdemli...
Ebből pert????? :o))))) Ez hülye.... Nem tudom hányan olvassuk jogászok és bírók a blogodat, de tippem szerint többen, mint, amennyi ismerőse neki van ebből....
Egyébként meg a JOG nem ismerettségi alapon működik... és önmagában véve azzal a levéllel, amit most megengedett magának be is nevezhet egyből a magyar tv-nek szerint egy btk 138§-ra :
"138. § E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel csökkenése307

a)308 kisebb, ha húszezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,

b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,

c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,

d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,

e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad."

Aztán ha pechje van, akkor a 174/A -val is számolhat.... : "Btk.174/A. § Aki mást

a) a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz,

b) a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

... és akkor most csak az abszolút laikus számára beugró tényállásokat illesztettem....
Jobb lesz, ha elkussol....

Névtelen írta...

Ohh ,hát ez nagyon úgy fest, hogy mégsem annyira szuper az élete, a leveléből vibráló feszültség arra enged következtetni, hogy szuperApa nem kezeli rendesen
:-DDDDD

"Te is írhatsz nekem",- szuper életem van, de vadigdegenektől várok leveleket, mert annyira szeretnek a barátaim, h tőlük már nem kapok :-D


Drága Csibi, bátor vagy, amiért blogolsz, s engeded a sok barmot a magánéletedben túrkálni, de máshogy nem olvashatnálak, szóval abba ne hagyd! :-)

Jó, hogy posztoltad, vicces, hogy mennyi szánalmas ember van!
Pipitér

Leonine írta...

Nyugi, az ilyenek mindig ott támadnak, ahol nekik valami hibádzik az életükben. Az én régi blogomom valaki az esküvői képeimhez kommentelt, miszerint szarul állt rajtam a menyasszonyi ruhám...

Mivel sem előtte, sem utána soha nem kommentelt, és az egyetlen alkalommal is csak névtelenül, abszolút nem érdekelt a véleménye, és lerendeztem magamban annyival, hogy nyilván egy megkeseredett vénlányról van szó, akinek se pasija, se gyereke, de még kutyája-macskája sincs, és abban leli örömét, hogy beszól másoknak.

Rossz véleményt könnyű mondani, de igazán erős akkor vagy, ha magadban tartod az ilyeneket.

Nyilván, ha azt látnám, hogy valaki bántja a gyerekét, megpróbálnék közbeavatkozni, de hogy ki mennyire kényezteti el a gyerekét (már ha egyáltalán elkényezteti), ahhoz semmi közöm.

roza írta...

Én ugye baba-témához még nem igazán tudok hozzászólni,de anno,amikor még én is aktív blogos voltam,és alakult a kapcsolatom Életemmel,engem is megtaláltak.Próbáltak mocsok dolgokkal dobálózni,és bár mondták,szóra se méltassam,akkor én is engedtem magamnak egy bejegyzést erről,egyszerűen ki kellett jönnie...
Mi lassan 4 éve boldogok vagyunk együtt,és ennél jobban semmi nem dühítheti fel az ilyen embereket :):)

miskolczi írta...

1. Helyesírás!!! Nem tehetek róla, ez az egyik vesszőparipám! Gáz a nő ebből a szempontból (is). (A másik a köszönés, aztán a pattogzó körömlakk, meg a szaladó szem a harisnyán. Ezek nálam már-már jellemhibának számítanak.)
2. Nem személyi jogok, hanem személyiségi jogok. Ezt megtanulhatta volna a sok jogász és bíró barátjától, vagy csak akárhonnan is, mert ez egyszerű, mindennapi szó.
3. Jó hogy posztoltál róla. Még ezt is élvezetesen csinálod Csibi.
4. Engem a facebook-on talált meg egy idióta agyhalott a minap. Egy egyszerű kommentemhez úgy osztotta az észt, és egy igazolványkép alapján olyan messzemenő következtetéseket vont le rólam, hogy csak azért válaszolgattam direkt neki, hogy jobban hergeljem a hülyeségbe. :) Tudom gonosz dolog, de olyan jó hideg fejjel, nyugodtan leosztani egy-egy szóval, tőmondattal az ilyeneket. Annak a bigének is olyan volt a helyesírása, hogy rendesen értelmező kéziszótár kellett hozzá...
Mindegy.
Üsse meg a guta az ilyen embereket. No. Ez meg az én véleményem, remélem lányok, senki lelkébe nem tiportam bele. :)

Neyla írta...

Én tulajdonképpen örülök ennek az egésznek, mindjárt el is mondom miért! Először is, már csodálkoztam, hogy ilyen népszerű blogon, mint a tiéd, hogy nem történt valami "botrányos" néhány bejegyzés lopástól eltekintve... (ezek szerint történt, csak nem írtál róla). Na most egyrészt én jót nevettem ezen az egészen (bár persze könnyű úgy, hogy nem vagyok érintve), másrészt pedig örülök, hogy olvashattam, hogy vannak dolgok, amikre te is ugrasz Csibi. Annyira elképesztően irigylem a türelmed és kitartásod, és már-már valami földönkívüli lénynek tűnsz a szememben, mert amit te végigcsinálsz a gyerekeddel és a családoddal, arra egy halandó nem lehet képes... :)
Remélem tényleg nem veszed magadra az ilyen kirohanásokat, és továbbra is sokat olvashatunk rólatok! Az biztos, hogy ha egyszer leszek olyan szerencsés, hogy saját családom lesz, sokszor fogok emlékezni azokra, amiket itt olvastam és tanultam tőled!

Nikletty írta...

Röviden tömören
"card le csibi"

én egyetértek azzal nem kell egy elvet vallani, akkor sem ha olvassuk egymást, de ha már beenged az életébe, minimum normálisan írni, vagy megtartom magamnak mert tisztelem a döntését, magánéletét....

Pusz

Dorci írta...

Ne menj bele :) Aki hülye, idővel csak rosszabb lesz.
Neked meg fontosabbakra kell használni az idődet, energiádat, hiszen kint is - bent is Valaki akinek szüksége van az ő jókedvű anyukájára :)

kisrumpf írta...

Az előttem írók már bölcsen megmondták, csak csatlakozom, egy sorban, mert "Like" gomb nincsen, haha.

csibike írta...

kisrumpf: Eszembe jutott L. megjegyzése, amit írtál, és támadt egy olyan gondolatom, hogy az apák vajon miért nem szólogatnak be egymásnak... :)

Dorci: Két év alatt egyszer kivételt tettem, mert még soha nem fenyegettek meg, ennyi :) A jövőben törlök minden beszólást - a hozzászólás maradhat. Jókedvűen írtam ezt a bejegyzést is, ahogy a gyerekblogomban a kommenteket. A fiam adott esetben pillanatok alatt az égig repíti a vérnyomásomat, ezeket az embereket sajnálom, felidegesíteni nem tudnak.

Nikletty: Leírtam a véleményemet :) Írás közben eszembe is jutott, hogy korrekt módon szoktatok kommentelni, itt mindenki rendes a másikkal, még akkor is, ha más elvek szerint neveli a gyerekét, és én ezt nagyon becsülöm a kommentelőkben.

Neyla: Ez azért nem egy Index vagy nlcafés fórum. Minek írtam volna évi 1-2-3 beszólásról vagy 1-2-3 bloggerina orrfelhúzásáról? Semmi jelentősége. Ha valakinek problémája van velem, az nem az én gondom, azt nem nekem kell megoldani. A megbeszélésre nyitott vagyok, a kioktatás, a hátam mögötti szarkeverés nem érdekel. Ez az eset pusztán a fenyegetés miatt lehet érdekes (már ha egyáltalán az), ideges vagy egyéb nem lettem tőle, a felmerülő gondolataimat viszont jólesett formába önteni. Véletlenül láttam a ma esti híreket, ott felhúztam magam azon, hogy egy fiatal anya bántalmazta a néhány hetes gyerekét. Az ugrás volt, remélem, a héten megírhatom a kapcsolódó bejegyzést.
Türelmes és kitartó ember vagyok, nem földönkívüli. És biztos vagyok abban, hogy még sok hozzám hasonló anya létezik, kettőt a barátnőmnek is mondhatok közülük.
Szívből kívánom, hogy olyan családod legyen, amilyet szeretnél :)

Ildi: A helyesírásra nagy nehezen még található mentség, a lepattogzó körömlakkra nem :) Jól tetted, gondolom, azóta nem volt hozzá szerencséd.
Fú, egyszer régen a balerinacipőre tettem valami megjegyzést még a régi énblogomban, ha jól rémlik, arra sokan ugrottak.

csibike írta...

roza: Nem néztem utána, de azt hiszem, idén lesz hét éve, hogy blogolok. Ennyi idő alatt sok mindent tapasztaltam a blogberekben, és határozottan állítom, hogy az ilyen típusú emberek életében valami nincs rendben, akár tudnak erről, akár nem. Valamilyen mértékben mindig ott a frusztráció.
Örülök a boldogságotoknak :)

Leonine: Az is milyen értelmes ember lehetett... :) A kritikát is meg lehet fogalmazni intelligens módon, és ha évek óta olvasol valakit, azt általában szimpátiából teszed, nem azért, hogy fortyoghass magadban vagy fennhangon. Azt még nem sikerült megértenem, hogyha valaki fikáz engem, miért olvas tovább rendületlenül évről évre. Tudok néhány ilyen emberről és furcsának tartom, bár nem az én problémám.
Az elkényeztetés fogalma is megérne egy definíciót. Ahány szülő, annyi meghatározás, ez tuti. Mi nem az okos könyvek szerint neveljük a gyerekeinket, tág teret kap a személyiségfejlődésük annak ellenére, hogy nem szabad nekik mindent, bizonyos szabályokat be kell tartaniuk. Az elkényeztetés nálam pl. az, hogy a gyerek büffent egyet és a szülő mindent a lábai elé hord.

Pipitér: A blogjaimat ilyenek miatt soha nem fogom bezárni :) Majd akkor zárok, ha úgy érzem, már nincs mit mondanom és nem szórakoztatnak.
Vannak családok, ahol az anya gürizik a gyerekekkel és a háztartással, az apa nem partner semmiben - és ez a szereposztás teljesen magától értetődik, fel sem merül, hogy ezt másként is lehetne csinálni.

Csigamami: Nem olvastam máshol még ilyen fenyegetősdiről, ezért gondoltam, hogy megér egy posztot :)

Királylány: Én már azért is le lettem cseszve anno egy szintén névtelenül firkálgató által, mert nem kommentelek :) A fiam akkoriban szintén sok melót adott, örültem, hogy pár bejegyzéssel kiürítettem az agyamat, de hát ugye névtelenül okoskodni mindig nagyon könnyű.

Majmóka: Bizony, nem lehetsz fáradt, még akkor sem, ha pl. heteken át virrasztasz a gyereked mellett, mert a kis elkényeztetett dög fogzani merészel, és amúgy is hogy gondolod, hogy a férjed fürdeti a gyereket, azonnal kapd ki a kezéből, és a valahányadik kezeddel meg dobj össze sokfogásos vacsit uradnak és parancsolódnak - minden este :)

Szeri: Soha nem zárnék be ilyenek miatt :)

Elf: Az ilyen emberek jönnek-mennek, ez a blog, ha minden jól megy, még élni fog néhány évig :) Az én játszóterem, nem kerítem el, inkább kiteszem a "kutyák ne ide piszkoljanak" táblát, ahogy ez most meg is történt.


Amúgy nem tudom, miért ilyen gonosz a kommentablak, nálatok is rakoncátlankodik?

Macskusz :) írta...

Tanulságos.

A TE életed, úgy rendezed, ahogy neked/nektek a legjobb.
A TI gyereketek, úgy nevelitek, ahogy a legjobbnak látjátok.
Ez pedig itt a TE blogod, azt írsz bele, amit akarsz.
Mindenki szabadon dönthet arról, hogy olvas-e (amíg engeded).
És még csak egyetérteni sem kell mindenkinek mindenben.
Ennyire egyszerű...
Háborúk a homokozóban, beteg emberek pedig voltak, vannak és lesznek is... sajnos miattuk zárt már be egy csomó blog...
de lássuk be, nekik a legrosszabb... össze vannak zárva saját magukkal...