Ez egy olyan before/after kép, valami költő meg is énekelhetné a bátor kistök heroikus küzdelmét a nagy és éles konyhakéssel, igen nehezen adta meg magát a dög, pedig szerintem a mézes hempergés kimondott tökkánaán, ennél jobb dolog nem is történhet vele. Igen, méz fodrozódik ott a szélén, tavaly tanultam a Nők Lapjából, nyugi, nem az orrom csöppent el vagy ilyesmi. Ő, aki férfim idén sem szereti a sült tököt, viszont másfajta tökös hempergésre több kiváló ötlete is támadt, ezért most nem írom le, hogy nagy szívfájdalmamra nem áll jól nekem az ilyen melegnarancs színben játszó garbó, meg azt sem, hogy ő, aki férfim szerint ez a szín nem is melegnarancs, hanem öreglánynarancs, szóval, mindezt majd máskor írom le, most rohanok tökölni, ádijosz, pajtások.
2009. november 12., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 hozzászólás:
Hallgass Ő, aki férfidre! A "másfajta tökös hempergés" tekintetében... Csak egy futó kérdés...a többfajta ötletet ugye mind kipróbáltátok? :)
én is csináltam már így tököt, de nekem a kemencében sült tök sokkal jobban ízlik. :)
Mindenki döntse el magának, hogy mit is értesz tökölés alatt?! :D
Vasasvirag: Mikor mit... :)
pipacs: Olyat még nem ettem, nincs kemencém :)
Salsero: Erre csak azt tudom mondani, hogy mindketten nagyon alapos emberek vagyunk :)
én sem sütöm, hanem néniknél veszem a piacom! :) kóstold meg mindenképp!
Megjegyzés küldése