Elvileg mi is ott csápoltunk volna a Republic koncerten, ő, aki férfim meg én, úgy tudunk erre a zenére tombolni, hogy csak na, sajnos, ez kismamáknak pont tiltott testmozgás. Legutóbb 2007 végén mulattunk-nosztalgiáztunk Cipőékkel, az sem tegnap volt. Mindegy, talán jövőre, esetleg, ha, kétezertizenkettőben viszont tuti velünk együtt repül a bálna. Sok-sok Republic koncerten jött már elő belőlem a vérállat, de abba még soha nem gondoltam bele, hogy ezek a fiúk húsz éve nyomják, az meg pláne nem realizálódott bennem, hogy a zenéjük cirka tizenöt éve az életem része. Eszméletlen gyorsan telik az idő, basszus. Mintha csak tegnap lett volna: szégyenlős lassúzások az egyetemi bulikon, műegyetemista srácok hamis gitárjátékai, naiv világmegváltó beszélgetések az éjszakában, szerelmes levelek és vezetékes (!) telefonban adott szerenád - mindegyik tele Republic számokkal és idézetekkel. Tovaröppenő fiatalság, hüpp és szipp, egy pillanat sem volt talán. Rengeteg szöveget tudok kívülről, beleégtek az agyamba, a sorok gondolkodás nélkül jönnek a számra, akkor is, ha hónapokig nem hallgatok Republicot. Igazán a régi nagy slágerek forralják a véremet, hol az anno többször is megszakadtnak hitt szívem rémlik fel előttem, erőlködve hívom elő emlékezetemből a fiatalkori 'nagy' szerelmek nevét és hülyeségeit, hol az a féktelenség jut eszembe, amikor ő, aki férfimmel egymásba gabalyodva tombolunk, két csillogó szemű őrült üvölti a számokat bele a tömegbe, szakad rólunk a víz és fülig ér a szánk. Hoppá, hoppá.
P.S.: A paleolitikumba vesző fiatalságom nagy részében még nem volt olyan, hogy mobil és e-mail, fülkéből hívogattuk egymást a srácokkal, meg levelet firkáltunk, igazit, bélyegeset, postán feladósat.
2 hozzászólás:
Még mindig nem tudom/(juk?) a történetét annak, hogy Te és Ő aki Férfid hogy ismerkedtetek meg.:) Egyébként én is imádom a zenéjüket, mi több, meghoztad a kedvem egy kis Republicozáshoz így késő este a neurobiológia könyv fölött gubbasztva.:) Egyetlen szépséghiba a dologban, hogy olyan jókedvre hangol, hogy a tanulnivaló helyett a dalszöveget éneklem.:)
Mea culpa ésatöbbi :) Lehet, hogy egyszer írok róla, de egyelőre úgy gondolom, vannak olyan dolgok, amelyeknek meg kell maradniuk privát, bensőséges, intim élményeknek-kincseknek - ez mind a miénk, nem szánom nagyközönség elé.
Megjegyzés küldése