"Jó reggelt kívánok! Ébredni kéne mááár..."

A sámánkodást nem nekem találták ki, ez most már biztos. A hétfői sikereken felbuzdulva tituláltam magam kedden egészen tehetséges sámánnak, mert úgy tűnt, pusztán az akaraterőmmel meggyógyítom a torkomat (bármelyik ezoguru büszke lenne rám), elég csak azt mantráznom, hogy egészségesvagyok, egészségesvagyok, egészségesvagyok (a nem vagyok beteg formulát ignorálja Az Univerzum, ezt Rhonda Byrne megsúgta, igazán rendes tőle) és kész, már nem is fáj a torkom. Kedden tényleg nem fájt. Szerdán viszont már alig volt hangom és megérkezett a hőemelkedés is. Zokon vettem, hogy Az Univerzum kihagyott egy pillanatra, az ilyen övön aluli ütés nem ér, arról nem regélt R.B., hogy Az Univerzumnak szelektív a hallása. Úgy hörögtem az elmúlt két napban, mint a térdkalácson lőtt rinocérosz, csak az vigasztalt kicsit, hogy a kisfiam ezt viccesnek találta és mosolygott rám, pedig a hörgés mellé még úgy néztem ki, mint Michael Jackson. Nem, nem esett le az orrom, csinosnak nem nevezhető szájmaszkot hordtam napokig, hogy gyerekezés közben minimálisra csökkentsem a károsanyag-kibocsátásomat. A védőnőm az Angin-Heelt ajánlotta (mert ő hisz a homeopátiában) vagy a Mebucaint (mert én nem hiszek a homeopátiában), hogy szopogassam, ő, aki férfimnek is megvolt a maga javaslata, hogy mit szopogassak, hátha gyógyít az A-H. azonban vényköteles, a háziorvosom pedig a város másik végében, a M. betegtájékoztatójában meg az áll, hogy ne használjam, ha szoptatok. Köszi! Dokit és antibiotikumot nem akartam, maradt a homeopátia, amiről a védőnő azt gondolja, hogy van, akinél hat, van, akinél nem, és amiről én azt gondolom, hogy ezzel az erővel akár egy kanál libazsírt is lenyelhetek. Végül Miért ne? alapon napokon keresztül szervezetembe juttattam a gyógyszertárban javasolt homeopátiás köptetőt (nem bírtam megállni, hogy ne mosolyogjak, amikor azt sorolta a tájékoztató, mi mindenre jó, talán csak tyúkszemirtásra nem) és szopogatós tablettát, velük párhuzamosan meg a házipatikám olyan csodafegyvereit vetettem be, hogy meleg epres-vaníliás tea, citromkarikanyalogatás -és harapdálás, mézevés (egyszer nem töröltem meg a számat és rám ragadt a szájmaszk), szex, gingerbread house habfürdő, és ma ezekhez jön még a húsleves. Lassan meggyógyulok, bár nem tudom, ez mennyiben a homeocuccok érdeme (szájmaszk alatt vigyorgó szmájli). A nyűves Univerzumnak innen üzenem, hogy ne, ne segíts, bakker, most már megoldom egyedül.