A héten eszembe jutott, hogy valamikor mostanában kezdtem el blogot írni kábé egy évezreddel ezelőtt, az évek pontos számának utána kellett néznem. Nyolc éve írom a blogomat (NYOLC!), hol az egyiket, hol a másikat, hol a harmadikat, a családbővítés óta nem olyan gyakran, de azért itt-ott akad egy-egy bejegyzés. Időt szeretnék kérni magamnak a következő blogos évemre, sok-sok időt, meg jó lenne visszakapni valamit abból a gondtalanságból, felhőtlenségből, ami a gyerekek születése előtti életem szerves része volt.
Igen, egyszer majd szeretném elmesélni, miért nehéz nekem a kötöttségek elviselése, adott esetben a teljes szabadságmegvonás.
4 hozzászólás:
"gondtalanság" hehehe jó vicc :)
Kis gyerek kis gond. Nagy gyerek nagy gond! Sose hittem el, amíg nem lettek gyerekek és nem nőttek viszonylag meg. :)
Pusz. Sac.
Tegnap szórakozott a net, látom, nem is küldte el a hozzászólásomat. Szóval gratulálok, szép hosszú idő ez. Valamint várom az önelemzést, a fijam is hasonló típusú ember, nagyon szeretném érteni őt! Továbbra is olvaslak, néha-néha írok is, szeretek hozzád járni! :)
Wattacukor: Köszönöm! :) Megpróbálom kicsikarni magamból még ebben a hónapban, ha lesz rá időm.
Sac: Mennyi idősek a gyerekeid most már? :)
8 és 14 :)
Sac.
Megjegyzés küldése