Ja, vasárnap horgolni tanultam, mert most az a legújabb dilim, hogy fagolyókat borítok be horgolással, meg hímzőfonalat tekercselek rájuk, terveim szerint nyaklánc- és karkötőalap lesz belőlük, legalábbis megpróbálkozom a feladattal, és mikor csináljam, ha nem most, amikor ráérek ilyesmire. Pálcázás közben rájöttem, hogy gyerekkoromban nem véletlenül választottam inkább a kötést, itt még mindig baromi sok a kiismerhetetlen lyuk. (Ez az a mellékmondat, ami gyakran a való életre is igaz, a szituációt hadd ne én adjam meg.) Az meg milyen durva már, hogy "egyszerre lehurkolt három egyráhajtásos pálca". Fogalmam sincs, kell-e vessző és hová.
A bal halántékomon kifehérdett egy hajszálam. Lehet, hogy a horgolástól.
8 hozzászólás:
Valószinüleg csak a hitelesség kedvéért váltott szint az a "magányos" hajszál :-)
Nem is igazi nagymama-funkció, mert nem kiscipőt, kisréklit, kisbababigyót horgolsz :)
Én is imádok horgolni és tudok is, bár könyvből nem nagyon szoktam próbálkozni, fogalmam sincs a fogalmakról :)
A hajszálad meg csak egyedivé akart válni.
Csibike, kukk be hozzám, vár Rád egy-két díj:)
Ezt még érteni se értem, én tök két balkéz vagyok az ilyenekhez!:)
szerintem nem kell vessző :)
Én még sosem horgoltam, viszont tekintélyes mennyiségű ősz hajszálat gyűjtöttem össze. Bár most már nem aggaszt, elkezdett kihullani. :D
winston: Gyűjtsd össze és megvan a parókád :)
Elf: Egyelőre azt sem tudom, mit jelent :)
margelis: Lehet, hogy én is :)
Szeri: Köszönöm :)
Macskusz :): Én még csak tanulok, anyutól, és kétlem, hogy eljutnék az imádásig :) Mármint nem anyu imádásáig.
Csapos: Csak ne egyénieskedjen itt nekem egyetlen hajszál sem :)
Megjegyzés küldése