2009. október 10., szombat

Sajtszószba fulladt hús

Agyam sütős-főzős zugát mindig is birizgálta a sajtszósz titka, saját jogon azonban képtelen voltam rájönni, hogy a fenébe lesz a darabos füstölt Karavánból lágy, krémes szósz. Arra már a mínusz háromszáztizenkilencésfeles konyhatündérségi szinten rostokolva ráéreztem, hogy vajmi kevés esélyem van a sikerre, ha a darab Karavánt csak úgy egyben beállítom a serpenyő közepére, alágyújtok és türelmesen kivárom, hogy szósszá lényegüljön át. Sült sajtnak isteni, szósznak viszont a legnagyobb jóindulattal sem nevezném, úgyhogy így a mínusz kétszáznegyvenkilencésfeles konyhatündérségi szint körül elérkezettnek láttam az időt a szintugrásra és nagy bátran bepötyögtem a keresőbe, hogy sajtszósz - szószosdjon végre, aminek szószosodnia kell. Nos, majdnem halálos tőrdöfésként ért az információ, hogy a sajtszósz besamel alapon nyugszik, amit utálok, például miatta nem szívlelem a lasagne-t. Csak azért nem haláloztam el, mert leleményes Csibisszeusz módjára jól kitaláltam, hogy hanyagolom a besamelt, mint olyat, távozz tőlem szerecsendió, viszont a tejjel, a vajjal és a liszttel kezdek valamit, egy életem, egy halálom, max. ha pórul járok, majd azt mondom ő, aki férfimnek, hogy eredetileg is zsíroskenyeret terveztem ebédre. A hűtőben akadt némi maradék tejszín, vagányan hozzácsaptam a tejhez és a vajhoz és elkezdtem forralni a cuccost, majd csak úgy érzés szerint szórtam bele lisztet, meg kavargattam szorgosan, nehogy leégjen, aztán amikor a sűrű trutyi önkényesen úgy döntött, hogy elege volt edénykém látótérkorlátozásából és szabadságra vágyik, ergo nagy alattomosan habformában felkúszik az edény falán és vet egy pillantást a főzőlapra és a konyhakőre - elzártam alatta a gázt. A füstölt és a nemfüstölt sajt reszelt állapotban cuppant a habokba, küldtem utánuk sót és metélőhagymát, a póréról nagyvonalúan lemondtam, a holnapi körözöttben a helye. Boszorkányedényem tartalmát jól összekevertem, aztán a meglepett sült hús nyakába zuttyantottam. Így járt. A legszerényebben fogalmazva is baromi jó lett életem első sajtszósza - lágy, krémes, füstös. Egyszerűen nem tudok hibázni az új konyhámban, ez van.

Katt a képre, ha nagyban.


16 hozzászólás:

zinajda írta...

Guszta a kép. Éhes lettem. Szabad asszociációként mégis a túrógombócot kívántam meg. :D De jó, hogy feltalálod magad:D Mi az a besamel?:D

maris írta...

a képet elnézve te aztán nem spóroltál a mártással. :D

Aliana írta...

nem hangzik rosszul, azt hiszem, ki kell próbálnom :)

Vica írta...

Nyami-nyami :P Csak azért nem csorog jobban a nyálam, mert ma ezt főztem:
http://mindmegette.hu/index.php?apps=recept&recept=15785

Ami pedig a besamelt illeti: dettó így érzek:S

Csillagvihar írta...

Nálam a besamel tej-vaj-liszt-só-bors-sajt.
Nálad is.
Akkor mi az, amitől a hideg ráz?
(én szerencsediót még nem is hallottam bele, bár szeretem, majd kipróbálom)

csibike írta...

Csillagvihar: Nálam A Besamel a szerecsendiós változat, bármilyen besameles kaját ettem eddig, abban mindig volt szerecsendió és ez az az ízesítés, ami nekem egyáltalán nem jön be, ráadásul az állaggal sem voltam kibékülve soha.

Vica: Örök hála ezért a receptért, ha egyszer lesz sütőm, megcsinálom :))

Aliana: Hajrá :)

csibike írta...

maris: A vendéglős mártásmennyiség igen csekély, csak mutatóban adagolják, én meg szeretem, ha több a cucc :)

zí: Túrógombócot szeretnék majd csinálni, már csak a tökéletes receptet kell megtalálnom hozzá :)

Iggyke írta...

Csibikém. :) Nem ömlengek. Örülök. ;)

Csillagvihar írta...

Ja, az úgy gáz, ha pont azzal az eggyel azonosítja az ember a kaját, amit utál. Ismerős.

cala írta...

Najó, akkor megint nekikezdek pötyögni,mert a technika nem akart ide engem..hüpphüpp..nade a sajtszóószod valami zseniálisan néz ki, irigykedik a kakaóscsiga a gyomromban:p Nagyon nagy gyengém Olaszország óta az ilyen sajtossonkás szósz,meg csak sajtos..szóval kell neked itten nyálcsorgattatni kora reggel:D Amúgy örömsbódottág, hogy megint vagy,szeretünk:) Maradok csendben a háttérben mosolyogva, cala

Béb írta...

Hát, azért az a szerecsendió... Szóval... Na mindegy. Én szeretem. :-)

Babka írta...

Olyan funkció vane vajon, hogy képrekatt oszt itt gőzölög előttem??:))

L. írta...

esetleg próbálkozhatsz legközelebb liszt nélkül, kicsivel több sajttal (mehet bele pannónia is), akkor is jól besűrűsödik :-)

csibike írta...

L.: Köszi a tippet, kipróbálom :)

Babka: Szólok a fejlesztőknek a kedvedért, jó? :)

Pigi: Nagyon kevés dolgot utálok, ez az egyik :)

csibike írta...

cala: Valahogy én is rákattantam ezekre a szószokra :) Örülök, hogy örülsz.

Csillagvihar: Ha lesz sütőm, megpróbálom a lasagne-t szerecsendiós besamel nélkül, hátha :) Vagy nem mondom, hpgy besamelt készítek, csak valami trutyit :D

csibike írta...

Iggyke: Én is :)