2009. december 2., szerda

Vagy mégsem

Egészen tizenöt perccel ezelőttig meggyőződésem volt, hogy az engem nem ismerő emberek felé hitelesen mutatom a komoly-határozott felnőtt nő orczámat, tizenöt perccel ezelőtt azonban egy tíz-tizenkét év körüli kislány a legnagyobb természetességgel lesziázott a lift előtt, engem, az anyjakorabelit, és azt is mondta, hogy nem, nem, menj csak nyugodtan, nem a liftre várok. Semmi csókolom, semmi tessékcsakmenni. A liftben a lehetséges okokon töprengtem: 1) nem vagyok elég hiteles a felnőtt nő szerepében, 2) a kislány olvassa a blogomat, 3) a gyerekek csalhatatlan ösztönnel megérzik a másikban rejtező rokonlelket, 4) elárult a szemem csillogása, 5) még mindig baromi jó a szemránckrémem. Egyelőre passz.

9 hozzászólás:

galanir írta...

Az jobb lett volna, ha le csókolomoz? :D

Csapos írta...

Én mindenképpen a 3-ra és a 4-re voksolok:-)

Csillagvihar írta...

3. :)

Kakaóscsigás írta...

Csibésem! Örök gyerkőc lakozik benned! :) Örülök, h újra olvashatlak!
puszi
Csigás

Edina írta...

SZERINTEM MINT AZ ÖT LEHETSÉGES. MEG OLYAN KIS HELYES FIATALOS TINÉDZSER ARCOCSKÁD VAN. MÁR HA A TE KÉPED VAN A BLOG TETJÉN? HÚ REMÉLEM. ÉN MINDIG DOBOK EGY HÁTAST MIKOR A LÁNYOM OSZTÁLYTÁRSAI CSÓKOLOMOZNAK ÉS EDINA NÉNIZNEK. PUSSZANTYÚ H-S. EDINA

Aliana írta...

szerintem 3-4 :)

oximoron írta...

3. és 4. :)

doris írta...

Arra senki nem gondol, hogy egyszerűen nem tanították meg a jó modorra? Manapság a gyerkőcök fele nem tud magázódni.

csibike írta...

Biztos gondol valaki, csak a kommentelők szeretnek játszani, ahogy én is :)