2010. június 28., hétfő

Egy múzsacsók következményei

Az utóbbi időben szinte megszállottként barkácsolok, például afrikai motívumos huzatot varrok az ülőpárnákra (kézzel, mint a rabszolgák), kavicsból és kagylóhéjból képeket kreálok a vécéajtó belsejére (ne is mondd, egyszerűbb lett volna felcelluxozni egy naptárt), gyöngyékszereket fűzök (és közben tanulom az angol / francia / német / spanyol gyöngynyelvet), dekorgumit pingálok a falitükör köré (mert bekattant, hogy kell az oda) - és mindezt egymással párhuzamosan. Könyvből is mindig többet olvasok egyszerre, ilyen figyelemmegosztással annyira nő vagyok, hogy csuda. Biztos benne él a kis agyamban az a lehetőség (tény?), hogy októbertől egy időre parkolópályára kerül a barkácsoló-olvasó énem és most kell kiélveznem minden pillanatot, de azért ilyen brutális múzsacsókra nem számítottam, néha zsong a fejem az ötletektől. Nem is a homlokomra pusszantott a múzsa, ez már egy kiadós, bensőséges, mandulacirógató nyelves csók. Smárolunk, én meg az ihlet, nohát.

6 hozzászólás:

Lublin írta...

Lesznek képek?

gia írta...

:))

Névtelen írta...

jaj ez tökjóóóóó! kinek hiányzik a munka?? ;)
nagyon csini lesz az a lakást!

Nikletty

Picike írta...

Képek? :-)) Amúgy én ugyanezt művelem. Egyszerre csinálok 100 dolgot, de az ötletek csak jönnek, jönnek és jönnek! :-))

csibike írta...

Ha elkészülök, lesznek képek :)

Nikletty: Például nekem nagyon hiányzik a munka, hiába jó az, hogy ennyi időt tölthetek a hobbijaimmal :)

Csigamami írta...

Eld is ki magad Csibe. Amiota Bendus megszületett 2 db kepet sikerült összehoznom.... (bär teszem hozzä a kero 180 négyzet méter)