2009. október 18., vasárnap

Lie to me, mondá csibike a mérlegnek

Ezen a héten sikerült túlzásba vinni az orális örömöket, egészen pontosan az orális örömök kajarészét, a többinél nincs olyan, hogy túlzás, hehe. A hét első napján az egyik kisfőnök 'terülj, terülj, asztalkám'-mal lepte meg a kollektívát, csak úgy alapon, mondjuk, annyira nem volt nagyon meglepetés, mert I. igen rendesen előre szólt, hogy hétfőn ne hozzunk ebédet, illetve ne menjünk ki ebédelni, így pénteken azzal a boldogító tudattal kezdtük meg a hétvégét, hogy hétfőn töltött káposzta és tarja lesz a menü, összegyűlünk mindannyian és közös falatozást rendezünk. S lőn. Az összetolt asztalokra fehér abrosz került és puha kenyér, két tenyeremben nem fért el egy szelete, a tarja és a káposzta mellett jól fogyott a lesütött zsírral megkent kenyér is, kovászos uborkával mennyei volt. (Falatozás közben eszembe jutott, hogy a gályahelyen exgályafőnököm képtelen volt három év alatt közösséggé szervezni a csoport tíz emberét, nem mintha valaha is alkalmas lett volna rá, a munka emberi, csapatépítős-összetartós oldalát hanyagolta, kedvenc munkahelyemen meg csak az egységünkben többen vagyunk, mint a gályahely összes (!) embere, mégis működik a dolog. Hol itt gyűlünk össze, hol ott, és eszünk és iszunk és beszélgetünk és röhögünk. Hja, ennyi múlik a főnökök személyiségén.) I. azt mondta, cirka a századik tekercs káposzta után hagyta abba a számolást, szerintem én már húsznál besokallnék és egy életre megutálnám a káposztát. Decemberre disznóvágást tervezünk, hát, ha így folytatom a céges táplálkozást (nálunk mindig akad egy kis szülinapi torta, egy kis hoztam be a hétvégi sütiből, egy kis zsíroskenyér és egyéb finomság alkalommal, alkalom nélkül), csirkét is simán lehet, vágósúlyba érek, az fix. A hétfői összeröfföt péntekig heverte a gyomrom, amikor is ő, aki férfimmel hirtelen ötlettől vezérelve betértünk Az Éttermünkbe és gyertyafényes vacsora keretében megünnepeltük, hogy vége a hétnek, meg hogy elkészült a konyhánk villanyos része, most már tudok sütni, juhhé. Még nem unjuk a harcsahalászlevet, pedig ebben az évben nem kértünk mást levest. Jó, ha minden héten-hónapban Az Éttermünkben ennénk, talán átnyergelnénk más levesre, de így örök sléger. Péntektől vasárnapig nem tudtam olyan nagyot szusszanni, ezért a családi összeröffön csak óvatosan csipegettem, a lecsózást és a tiramisuzást amúgy sem szabad elkapkodni, ez régi bantu közmondás, vagy nem. Sanszos, jövő héten gyógynövényes tea lesz a reggelim, ebédem, vacsorám, gátat kell szabni a terebélyesedésnek, na.

A t. hölgyek és urak csibike "Hogyan növesszünk téli hájat?" c. rovatát olvashatták, köszönjük a figyelmet.

8 hozzászólás:

Salsero írta...

Az előző melóhelyről nekem a csapat hiányzik igazán. bár ott nem volt csapatépítés, de épültünk és bandáztunk mi magunktól is. :) Jó lehet ilyen helyen dolgozni!

Anita írta...

Egy ilyen főnökféleség nekem is jöhetne.. :S Főleg, hogy terebélyesedni is képtelen vagyok. :D Enni viszont imádok.. Már attól megindult a szájamban a nyálelválasztódás, ahogyan a káposztáról írtál. Aztán meg az a halászlé... Áááá...

Iggyke írta...

Szóval az elébb nem tudom, hogyan csináltam, de Iggyke voltam.. :D

winstonsmith írta...

En nyari hajat is tudtam noveszteni. :P

csibike írta...

winston: Legalább nem süllyedsz el a vízben :))

Iggyke: Gmaillel voltál bejelentkezve, úgy tippelem, nem állítottad be a nick/url opciót :) De az jó, ha eszel és nem terebélyesedsz, nem? :))

csibike írta...

Salsero: Nálunk is van kimondott csapatépítés, ami buliba torkollik, meg vannak ilyen spontán összeröffök :) Miért jöttél el?

Anita írta...

Én azért terebélyesednék.. nem jó érzés, ha lépten nyomon fokpiszkálónak és szúnyognak neveznek.. :(((

Salsero írta...

Nem akartam idő előtt megrokkanni :) (Napi 11-12 folyton, és havi min. 1 szombat, amikor az ember nyakába varrnak 150 embert) Azon kívül utáltam a fejetlenséget, azt, hogy kötelességeim vannak, de jogaim nem nagyon, hogy a főnököm egy idióta emberileg és szakmailag egyaránt...és még pár dolgot. És az se mellékes, hogy itt jóval többet ígértek. :)