2009. október 15., csütörtök

A Tiltott Rengetegről

A vállamat húzta a táska, a kabátom alá befújt a hideg szél, az orrom pirosra fagyott, a hajamat szemerkélő eső tapasztotta a fejemre, kezdett sötétedni, majdnem elcsúsztam egy falevélen, még csak csütörtök van, szóval, több súlyos okom is volt arra, hogy betérjek a Csokoládézóba, ami mellett majdnem elsiettem, mert nem emlékeztem rá évekkel ezelőttről, nem véletlenül, tavasszal települt oda. Az egykori albérletem közelében leledző turkálóba igyekeztem, amikor megpillantottam a Csokoládézót, épp nagyon fáztam és épp gratuláltam magamnak, hogy nem vagyok normális, hihetetlen, hogy pont ebben a félszibériai időben támad kedvem sétálgatni. A táskás, szeles, fagyos, esős, sötétedős, faleveles, csütörtökös okokat nagyjából három-négy másodpercig mérlegelve arra az elhatározásra jutottam, hogy bemegyek, be kell mennem. (Gondolom, ha nincs rá egyetlen szem súlyos okom sem, akkor meg azért nézek be, mert csak csokoládé.) Átfagyott helyzetemen forró, finom, illatos, habos cappuccinóval szerettem volna segíteni, a meseszép papírba csomagolt csokik azonban eltérítettek eredeti szándékomtól, rengeteg finomság és ritkaság sorakozik a polcokon, úgyhogy inkább a csokicsodákat böngészgettem. (Ha majd egyszer nagyon jó leszek, biztos kapok innen valami szépet.) Nagy nehezen kiválasztottam egy tasak Niederegger marcipános forrócsokit, aztán kitéptem magam a boltból, mielőtt visszafordíthatatlan események kiváltója leszek. Meg nosztalgiából vettem egy ilyen állatábécés csokit, a paleolitikum homályába vesző gyerekkoromban gyűjtöttem a betűket, meg a várakat, olyan csoki is van itt, bezony.

A marcipános forrócsokit nemrég lemeóztam, erőteljes marcipános zamata és illata van, isteni. A következő a banános lesz... vagy a mandulás... vagy a narancsos.


14 hozzászólás:

Habkakukk írta...

Béb irányából bóklászgatok a blogrengetegben, és máris itten van egy övön aluli ütés... Én is akarok ilyen marcipánosat ... demoströgtönazonnal :D

Aliana írta...

még jó, hogy csak ritkán járok arra... :)

fuckinsuperhero írta...

Pár napja kukorékoltam a blogomban,hogy hát van-e Pesten is olyan jó (vállfás, egyedi ruhás) turi,mint Szegeden...
Hol????

Elf írta...

narancsoooooooos!!! :)))
Ilyen csokit én is kaptam a páromtól és régen én is gyűjtöttem :)

Salsero írta...

Ómájgád! Ez a csoki...(nekem is volt részem a paleolitikumban... :P )

roza írta...

Emlékszem erre a csokira:)
A váras is a kedvencem volt:)
Csibike,hol van ilyen csokoládézó?

roza írta...

Nem is én lennék :D:D
Látom,az ott link,már meg is nézem :D

HalfHumanHalfCoffee írta...

Hű...hol lehet ilyen forrócsokit venni? o.O

roza írta...

Megnéztem...
Nekem oda mindenképpen el kell jutnom :)

zsooofi írta...

nemrég olvastam egy könyvet - Csokoládéimádók Klubja, vagy valami hasonló - annak a sorait falva tört rám efféle csokoládééhség. És most szívesen falnám a marcipános forrócsokoládét, gyógyszerként is, mert annyira fáj a torkom:(

csibike írta...

thechicme: Jobbulást :) Jó könyv?

roza: Én is megyek arra még :)

DuDuS: Ott a link a bejegyzésben :)

csibike írta...

Salsero: Azért az íze ennyi év után is elég gyári... :)

Elf: Legközelebb azt szeretném kipróbálni :)

fuckinsuperhero: Hogy olyan jó-é azt nem tudom, de a Móricz és a Gellért között félúton van egy jó :)

csibike írta...

Ja, meg van néhány jó Háda Kft-s is.

Aliana: Hát, ha neked ez jó... :)

Habkakukk: És lett? Ha igen, áruld el, hogyan, én sem szívesen mászok el addig :)

Habkakukk írta...

Hááááát, csak részben;) Vettem marcipán aromát, a tegnapi kávémba cseppentettem egy kicsit, mielőtt telenyomtam volna a tetejét tejszínhabbal. Azért egy kicsit kárpótolt;) Ma pedig a húgom lepett meg egy kis banános csokival. Szóval pár nap alatt részleteiben megkaptam a marcipános csokit:D