2012. április 5., csütörtök

Úgy tűnhet, hogy nekem semmi sem jó, de ez csak a látszat

A postás ezen a héten egyszer sem csengetett. Ez alapjáraton nem baj, mindig akad valaki más, aki a csengőre rátehénkedve felébreszti a fiamat. (Miért nem lehet egy rövidet nyomni?) Az elég öreg néni a sokadikról a pontos időt akarta tudni, mert megállt az órája. (Tegye fel a kezét az a hetven év feletti rokonnal bíró olvasó, aki biztos abban, hogy a rokon háztartásában kizárólag egyetlen óra lelhető fel, másik rokon elérésére alkalmas telefon pedig egy sem.) Most azt hagyjuk, miért szívás családilag, ha a meglehetősen pörgős életet élő fiam összesen 20 perc alvással a háta mögött nyomja le az egész napot (úgy tizenöt órát), fókuszáljunk a postásra, aki nem csengetett a héten.
Három ajánlott levelet kaptam négy nap alatt. Tudtam, hogy jönnek, lélekben készültem is az orbitálisan hosszan megnyomott csengőre. Hiába. Az első ajánlott levelet a postaládánkban találtam meg. Nem mondom, hogy nem vonogattam a szemöldökömet. Postás morcosan becsenget, levelet morcosan átad, aláírást morcosan begyűjt, eddig ez volt a gyakorlat. Ha nem találtattunk a lakásban, a postaládában figyelt az értesítés, hogy baktassak el x postára és vegyem át a nekem szóló valamit. Nem a morcos fejét hiányoltam, a túrát sem, inkább az értesítést. A második szintén a postaládánkban kötött ki, és itt már elvetettem azt az ingatag lábakon billegő feltételezésemet, hogy a postás jófejségből ezt is bedobta, mert megint nem voltunk itthon a gyerekkel, viszont nem akarta, hogy terhesen elcaplassak a távoli postára. Az a postásnő, akihez képest a legdurvább smirgli is pihepuha babapopsi. Hja, a naiv kis lelkem. Módosították a szabályokat, ez jutott az eszembe. Értesítés helyett magát az ajánlott levelet tolják a postaládába, egyem a cuki szívét a magyar postának. Micsoda forradalmi ötlet így áprilistól! A harmadik ajánlott levelemmel ma kopogtatott be a normális női szomszédunk lánya: A postaládájukba dobta be a postás, mert a miénkbe nem fért be. Bakker. Kíváncsian vártam, mit lép a szokásosnál vastagabb borítékra a postás (az első kettő simán átfért), de bevallom őszintén, erre a megoldásra nem számítottam. Ja, és itthon vártam a csengetést. Semmi. A m. p. honlapján azt írják, hogy ha a kézbesítés sikertelen, a küldemény levélszekrénybe helyezhető, így a címzett hamarabb juthat hozzá a levélhez. Ennek feltétele, hogy a küldemény a levélszekrényben sérülésmentesen elhelyezhető legyen, valamint illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Ebben az esetben a kézbesítés tényének igazolása nem az átvevő aláírásán, hanem a Posta saját okiratain alapul. Hümmm... Miként lehet sikertelen egy meg sem kísérelt kézbesítés? Vagy itt a tavasz, leizzad az ember lánya, mialatt lifttel bejárja az emeleteket, csessze meg mindenki az ajánlott leveleit? Holnap Kovács Karcsi bácsi villanyszámláját fogom megtalálni a postaládámban, hogy adjam át neki, mert a postásnő alacsony, nem érte el a legfelső láda nyílását? Miért cicóztunk eddig az értesítéssel (pölö az elmúlt egy évben) és a fiamat felébresztő csengetésekkel? Játszótéri anyapajtástól tudom, hogy ő csupán értesítéseket kapott, ajánlott levelet soha, a postás kísérletet sem tett a személyes átadásra.
Sokáig tartott, amíg lebeszéltem magam arról, hogy panaszt tegyek a postán. Nem szimpatizálok azzal a megoldással, hogy másokhoz dobálják be az ajánlott leveleimet, mert a postás épp olyan passzban van, ugyanakkor lesz még levelem/csomagom, legalábbis remélem. És meg akarom kapni őket. És azt is szeretném, ha az én leveleimet/csomagjaimat is megkapnák a címzettek, bár ez szerencsére nem a mi postásunk hatásköre. És utálom, ha moccanás nélkül kell tűrnöm az ilyesfajta húzásokat, úgyhogy kitaláltam, mindenkitől mondjuk tértivevényes vagy LNK cuccot fogok kérni. Vagy valami fegyvernek látszó tárggyal megfenyegetem a postást.

12 hozzászólás:

Neyla írta...

Hát most jól megijesztettél, vagyis nem te, hanem a posta. Nekem eddig nem volt gondom levéllel, csomaggal, odaértek. De azért hivatalos leveleknél MINDIG ajánlottan küldtem, hogy tudjam, kézbe kapja az illetékes. Ezek szerint ez csak illúzió és ugyanúgy elkallódhat, mint akármelyik másik :S Nagyszerű.

csibike írta...

Anyósom meginterjúvolta a saját postásemberüket és ő is azt mondta, hogy az ajánlott levél már nem garancia semmire, főleg arra nem, hogy a címzett kapja meg :) Nem tudom, hogy ez új szabály-é vagy mi történt, mindenesetre azért írtam erről, hogy legalább ennyit tudjatok ti is (ha többet tudtok, osszátok meg velem, plíz), a többit meg majd megkérdezitek az aktuális levél/csomag feladásakor az aktuális postán.

Zé írta...

Az ajánlottat valóban bedobhatják a ládába, nálunk be is szokták néha. Csak arra jó, hogy igazolhatod, te feladtad a levelet.
Legutóbb nem hoztak ki egy levélként feladott kis csomagot, mehettünk be a nagy postára emiatt. Azt írták a papírra, hogy nagy alakú. Előtte sokkal nagyobbakat is kihoztak (valóban, nem adtam pénzt a postásnak...). Azóta csak csomagként feladva rendelek, bár egyszer láttam már, hogy dobálja őket a postás/sofőr. Csak a titángolyók vannak biztonságban.

Sajnos sok dolog a postás aktuális hangulatán múlik, úgy látom.

A másik kedvenc cégem a hírlapterjesztő, amit most perelni is fognak a kiadók, ha jól tudom. Minden második magazinomat kapom meg, de legalább a reklamációs telefonszám ingyenes.
Ilyenkor nehéz nem szidni a magyar mentalitást, magyarságom teljes megélése mellett.

Cathlen-Kata(katamese.hu) írta...

Nekem mindig bedobja a ládába az ajánlottat, kivéve ha +10ft.-ért LNK!
De volt, hogy eltűnt, pedig befért volna a ládába (svari volt benne:-(( )
De volt, hogy a kicsit nagyobb pakkot letette a küszöbre.:-o Még jó, hogy nem 1 olyan házban lakunk......

Leonine írta...

Ezen én is meglepődtem, hogy csak úgy bedobják, de mióta kitalálták az LNK-t, azóta nálunk is ez megy.

Ráadásul nekünk (bár csak mérsékelten gyakori a vezetéknevünk), sikerült egy olyan házba költöznünk, ahol a lépcsőház 32 lakásában mi már a harmadik család vagyunk azonos vezetéknévvel, szóval elég könnyű rossz helyre dobni a levelet, ha csak a nevet nézi, nem az emelet/ajtót. :(

biem írta...

szia Csibi!

kommentet írjak a témához, vagy egy egész bejegyzést?! :))
(a csengőre való ráfekvés egyébként valami postai kiképzés lehet, mert az otthoni nálunk is ilyen. már rengetegszer szóltunk neki, hogy nem érünk ki gyorsabban attól, ha ő ráfekszik a csengőre, max morcosabban vesszük át a leveleket. eredménytelenül. :S)

itt meg már lassan három éve "élvezem" a magyar posta szolgáltatásait, céges szinten.
az ajánlottat valóban bedobhatja a postaládába, de kutya kötelessége ráírni a kis papírkájára, hogy levélszekrény útján kézbesítve.
a már említett LNK vagy tértivevényes levél lehet a jó megoldás, mert azt tutira nem dobhatja be.
de járt már nálunk postás délután négykor (elvileg 5-ig vagyunk itt). mikor rákérdeztem a központban, felvilágosítottak, hogy majd akkor panaszkodjak, ha fél 6-ig sem ér ide a levelekkel.
az összes postaládán kint van a cégnév, de volt, hogy én osztottam szét a nőnek a leveleket, hogy melyiket hova dobálja be (egy postásnak nem kéne tudnia olvasni?!?)
ugyanakkor a "csak" simán, cégnév nélkül a pénzügyi vezetőnknek címzett levél visszament a NAV-nak, hogy a címzett ismeretlen. rá sem kérdezett a postás, hogy itt ismerünk-e ilyen valakit? a NAV-tól hívtak fel, hogy mi cég, még létezünk-e egyáltalán?!?
ért már ide halál büdös postás, és nem azért mert nyár volt és megizzadt.... :S
ha levelet adok fel, minden egyes levélre figyelek, mert néha hiába jelölöm be a kért dolgokat, simán figyelmen kívül hagyják.
tűnt már el ajánlott levél eredeti számlákkal, tértivevényes levélnek az a visszaigazoló szelvénye, van, hogy én kézbesítem a másik iroda leveleit a mi postaládánkból.... agyrém.
ők cserébe elkérik a meghatalmazásomat, ahhoz, hogy leellenőrizzék, átvehetem-e a leveleket. aztán, hogy én tényleg én vagyok-é, elkérik a személyimet(!!)
rohantam már postás után, hogy adja ide a másik cég tértis levelét is, és ne kelljen már a "nagypostára" bemennem érte. (nemmeghatalmazott kolléga vette át a leveleket, mert én épp' bankban voltam).

és más egyéb aprócska finomságok. megszoksz, vagy megszöksz. én max. 5 percig morgok rajta, aztán el is felejtem.

Zé írta...

A csengőt én azonnal leszereltem, amikor ideköltöztünk a panelba. Mindig meghalljuk a kopogást, és a család tud halkan is kopogni, ha Eszti alszik. Szerintem sokkal emberibb hang, mint egy csengő.

Aliana írta...

Nekünk egyszer egy extra tértivevényes, csak saját kézbe adható levél landolt feltépve a postaládánkban. Szerencsére semmi nem tűnt el belőle (személyes iratok voltak, amiket SOS kellett felteleportálni vidékről), de azért megállt bennem az ütő pár pillanatra :
Nem reklamáltunk, mert minek, de azóta sem bízom a postában...

Névtelen írta...

Kapucsengő: a lépcsőházunkba nemrég beköltözött kisgyerekes család kiragasztott egy cetlit a csengőhöz: röviden csengess!
Ez nekünk is eszünkbe juthatott volna már korábban... Így azért lényegesen kevesebben feküdnek rá a kapucsengőre.

csibike írta...

Névtelen: Nálunk sajnos olyan népek is vannak, akik direkt becsengetnek, ha ilyen cédulát látnak :)

Aliana: Ilyenkor mindig az jut az eszembe, hogy mi lenne, ha pl. a tanárok is így végeznék a munkájukat. Nekik ez a munkájuk, ezért kapják a fizetésüket. Naiv vagyok, tudom :)

Zé: Holnap mi is kikapcsoljuk :)

biem: Ez már egy poszt :) Edzésben vagy, úgy látom.
Kíváncsian várom, működik-é pölö az LNK megoldás, de nagy reményeket nem fűzök hozzá.

Leonine: Jajj, az is nagyon kellemetlen, ha mástól kell levadászni a dolgaitokat :)

Cathlen-Kata(katamese.hu): Ettől tartok én is, hogy a gyöngyös dolgoknál simán eltűnik ez-az, és ugye előre kifizetem... Az sem jobb, ha addig szuszakolja a postaládába, amíg porrá zúzódnak az ásványok :)

Zé: Direkt megnéztem, a szomszédnak ugyanakkora a postaládája, mint a miénk, szóval, gőzöm sincs, mit kamuzott a szomszéd lánya. A borítékból nem tűnt el semmi.
Biztos vannak normális postások is, én még egy ilyennel sem találkoztam. Normális postai alkalmazottal viszont igen, az is valami :)

kisrumpf írta...

Nálunk normális a postás, igaz, aljas trükkel élek: pénzt kap Karácsonykor, kártyával. Mondjuk, ha itthon vagyok, akkor látom, néha dumálunk, nem választ el bennünket sok emelet, arc vagyok a cím mögött, talán ez is segít...? Még egy otthoni üzletasszony barátnőm tanított meg erre, hogy hiába ez a munkája, ha a néni, aki félrerakja az újságot, ha a postás, és kegyeskedik beadni a csomagot, jelezzem a nagyrabecsülésem, meg fog térülni. S lőn! Most, ha (kis) csomag jön, berakja a nagy cserép muskátlim mögé, ahol rejtve van ÉS rak egy cetlit a ládába, hogy hol a csomag.

Barmok mindenhol vannak, volt, amikor ismerős DHL-es küldeménye a ház előtti kukában várta, hogy megérkezzen... Oda rakta a futár, mert az volt fedett :-(

Mia írta...

Mi nem tudtuk kikapcsolni a csengőt, így ráragasztottam egy kérem kopogjont - feleslegesen, mert soha-semmit nem hoz fel a postás, főleg mióta terhes voltam/babázom. Már lenyomoztam, hogy hol tehetek panaszt ám és így is lesz. Veszítenivalóm nincs sok :)