2013. augusztus 11., vasárnap

A jövőképemről

Mióta százszázalékosan tudom, hogy gyerekezés után kirúgnak a munkahelyemről, próbálom pontosítani a mi szeretnék lenni, ha nagy leszek? kérdésemre adandó válaszomat (mindjárt 36 évesen épp ideje kitalálni, nem igaz?), és most ott tartok, hogy nagyon szeretném, ha valamelyik mérvadó ékszeres újság a jövőben úgy mutatna be az olvasóinak, hogy extremely very talented jewelry designer... Azért nem extremely, mert tisztában vagyok a korlátaimmal. A történet továbbra sem arról szól, hogy karriert akarok építeni, ez a vágy valamiért hiányzik belőlem, sokkal inkább azt szeretném, ha olyan csodálatos ékszereket tudnék készíteni, amelyek megfogják és nem eresztik az embereket. Varázsolni szeretnék a gyöngyökkel, történeteket mesélni, szerelembe ejteni. Ez a karkötő az új úton tett első lépés... lépéske... lépésecske. Sokkal többre vagyok képes, úgy érzem, sokkal-sokkal többre, csak időm nincs. Most még.


9 hozzászólás:

Dominika írta...

Gyönyörű ez a karkötő! Kívánom, hogy beinduljon a "biznisz", és azt csinálhasd, amit szeretsz.

Aliana írta...

Ez a karkötő már most olyan, hogy megfogott és alig enged, pedig a kék nem is az én színem :) Kíváncsi vagyok, milyen lesz az, amire már te is azt mondod, hogy olyan :) Drukk, hogy sikerüljön, amir szeretnél! :)

Névtelen írta...

Kedves Csibike!
Egyszer véletlenül a blogodra tévedtem és azóta is rendszeresen olvasom mind a kettőt. Nagyon tetszik a stílusod, mindig sikerül megnevettetned.:) Hozzászólást még nem küldtem (pironkodós smiley), gondoltam épp ideje már legalább 1-et írnom. Amúgy nekem is 2 kisfiam van (3 éves és 8 hónapos). Gyönyörűek az ékszereid!!! (és persze a csemetéid is:)) Kívánom, hogy teljesüljön az álmod, mert megérdemled!
Üdvözlettel: Judit

Egészen Panka írta...

Ez egy elképesztően, fantasztikusan, gyönyörűségesen szuper lépésecske. Csak így tovább :) (mennyi idő volt ezt a szépséget elkészíteni?)

Katako írta...

Csibike, nagyon-nagyon szorítok, hogy beinduljon az ékszeres bizniszed és valóra válthasd az álmaidat! :)
Engem már most megfogtak a Szépségeid és úgy várom a folytatást!

Vica írta...

Csibike, nagyon remélem, hogy sikerül, amit szeretnél. Az ékszereid egyszerűen álomszépek.
És igen, MESÉLNEK.

Az, hogy nem vagyok vásárlód, kizárólag annak "köszönhető" hogy nem hordok semmilyen ékszert (nemesfémet sem és gyöngyöt, bizsut sem, egyetlen kivétel egy achát-hegyikristály energetizált karkötő, aminek fura mód érzem a jótékony hatását, miközben nem hiszek az ezoterikus dolgokban...), egyszerűen eszembe sem jut, pedig fülbevalóm pl. van egy csomó, egy időben elég sokat vettem, mintegy vásárlási terápiaként (kérem a nevetést mellőzni :-) ), legalább a felüket még egyszer sem tettem föl...

De a tieid mindig újra kísértésbe visznek, miközben sem alkalom, sem megfelelő ruházat nem áll rendelkezésemre, hogy méltó módon hordhassam őket.

Azért mindig "ellenőrzöm", hogy éppen miről maradok le :-)

Van egyébként gyöngyfűző féligbarátnőm, de az ő készítményei a tieidnek a nyomába sem érnek.

Tamásné Pusztai írta...

ez gyönyörű!

csibike írta...

Tamásné Pusztai: Köszönöm szépen! :)

Vica: Köszönöm szépen neked is :) Nagyon boldog leszek, ha egyszer mégis elcsábulsz és az ékszereim hordására adod a nyakadat / csuklódat /füledet...

Kata: Köszönöm! :) Mihelyt hazaérsz, már küldöm is őket.

Panka: Köszönöm! :) 20+ óra, mert a legtöbb gyöngy cirka 1-2 milliméteres, és ezeket kettesével varrom le a legtöbbször... Fogalmam sincs, mennyi gyöngy van ebben a karkötőben, de lehet, kitalálom, hogyan tudnám összeszámolni :)

Judit: Szia itt és köszi szépen :) Te sem unatkozol a gyerekek mellett, ugye?

Aliana: Köszi szépen :) Nagyon szeretem ezt a karkötőt és nagyon elégedett vagyok vele, de érzem, hogy még egy csomó minden megvalósításra vár bennem, nagyobb volumenű dolgok is.

Dominika: Köszönöm, legyen így :)

Elf írta...

én ebbe azóta is szerelmes vagyok, hogy megláttam
nagyon...